1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Székács Antal - Dr. Szinyei József

542 Székács Antal (Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara) 1862-ben született Budapesten. Római katolikus, nős udvari tanácsos, nagykereskedő. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a Budapesti Kereskedelmi Akadémiát végezte el. Töibbízben volt tanulmányúton, amelyek során ismételten megfordult Európa minden államában. Széleskörű szakismereteit a kormányok többízben igénybevették. A világháború alatt kormányküldetésben hosszabb időt töltött az elfoglalt Belgiumban. A magyar ipari életben két, addig elhanyagolt gyártási ág, a mechanikai paíLackgyártás és a karosszériagyártás bevezetésével szerzett érdemeket. Több mint negyedszázad óta tagja a budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának. Első volt, aki a főváros üzemi politikája ell/en fordult. A háború alatt a kamara közélelmezési és szociálpolitikai szakcsoportjának élére kerüllt és munkásságának jórészét a kötött gazdálkodás túlzásai elleni harcra fordította. A háború után, amikor Heinrich Ferencet, a kaanara kereskedelmi osztályának alelnökét miniszterré nevezték ki, ő lett az utóda, e tisztsége azonban csak rövid ideig tartott, mert 1920-ban az újjáalakult kamara az akkori politikai viszonyok között mást választott al'elnökévé. Ekkor kikapcsolódott az érdekképviseleti életből 1925-ig, amikor egyhangú választással ismét a kamara kereskedelmi alelnökének székébe került. Kezdeményezésemé alakult meg az Országos Hitelvédő Egyesület, megteremtette a hites kamarai revizori intézményt és kezdeményezője volt a magyar Gazdaságkutató Intézet felállításának is. A napisajtóban és a szaksajtóban írt cikkein kívül több tanulmánya is megjelent, a kereskedelmi szakkutatás reformjáról pedig könyvet írt. Dr Szinyei József (Magyar Tudományos Akadémiai 1857-ben született Pozsonyban. Római katolikus, nős, nyugalmazott egyetemi tanár. A budapesti tudományegyetemen avatták a bölcsészet doktorává és azután középiskolai tanári oklevelet szerzett. Egyetemi hallgató korában adta ki első müveit: „Irodalmunk története 1711—1772-ig" és „A magyar irodalomtönténetírás ismertetése" címmel. Az utóbbit, amely művelődéstörténeti pályamunka, az Akadémia 1877-ben jutalomban részesítette. 1879-—1880ban állami ösztöndíjjal Finnországban járt és egy évig összehasonlító nyelvkutató munkát végzett. Hazatérve adta ki „Az ezer tó