1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Cotel Ernő - Dr. Dohnányi Ernő

521 azután a Skandináv államokban, Oroszországban és Franciaországban tartott nagy sikerrel igen sok hangversenyt. 1905-ben meghívást kapott a berlini Hochschule für Musik-hoz, amit el ás fogadott s tizenegy esztendőn át a berliini zenei főiskola egyik zongora tanszékének professzora volt. Berlini katedráját 1916-ban cserélte feil a budapesti Zeneakadémia tanári állásával, három év múlva pedig, 1919 februárjában Mihalovics Ödön nyugalombavonulása után a Zeneakadémia igazgatója Jett. Ugyanebben az évben választotta meg elnökkarnagyává a budapesti Filmharmóniai Társaság s ezt az együttest azóta is vezeti. 1920-bari lemondott a Zeneakadémia igazgatói, állásáról s újból hangveraenykörútra ment, ezúttal Amerikába. Az 1925—26. évadban New-Yorkban a State Symhony Orchester karnagya volt. 1928iban tért vissza s ekkor az időközben Zeneművésze ti Főiskolává átalakult Zeneakadémián igazgató címmel a zeneszerzés és a zongoraművészképző tanfolyam tanára lett. 1934-ben nevezték ki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola igazgatójává s ebben a minőségben is a zongaművészképző tanfolyam és a zeneszerzési mesteriskola vezetője. Pályája során egymás után érte az elismerés. 1922-ben a szegedi Ferenc József Tudományegyetem honoris causa doktorává avatta, 1927-ben a kormányzó a kormányfőtanácsosi cím adományozásával tüntette ki, 1929-ben pedig Debrecen város díszpolgárává választotta meg. 1929-iberi a, Greguss-díjat nyerte, 1930-ban a szegedi mise díját s 1930-ban az elsők között kapta meg a Corvin-láncot, amelyet a kormányzó ebben az évben alapított azok részére, akik a magas művelődés fellendítése körül kiemelkedő érdemeket szerezték. Tulajdonosa a francia becsületrend tisztikeresztjének is. A Magyar Telefonhírmondó és Rádió rt. 1931-ben hívta meg főzeneigazgatójának s azóta irányítja a rádió zenei műsorát. Elnöke az Országos Középiskolai Énektanár-Képesítő Bizottságnak, alelnöke az Országos Irodalmi és Művészeti Tanácsnak, tagja a Szerzői Jogi Szakértő Bizottságnak és az Országos Ösztöndíj Tanácsnak. Művei a következők: Zenekari művek: D-moll szimfónia, Fis-moll suite, E-moll zongoraverseny, Változatok egy gyermekdal fölött (zongora és zenekar), Ruralia Hungraiica, Ünnepi nyitány, Szimfonikus percek, hegedűverseny, gordonkaverseny, Szegedi Mise. Kamarazene: 3 vonósnégyes, 2 zongorakvintett, 1 vonóstrió, 1 zongora-hegedű és 1 gordonkazongora szonáta. Színpadi művek: „Pierette fátyola" 3 felvonásos némajáték (bemutató: Drezda, 1910), „Simona néni" 1 felvonásos vígopera (bemutató: Drezda, 1912), „Vajda tornya" 3 felvonásos opera (bemutató: Budaipest, 1922), „A tenor" 3 felvonásos vígopera (bemutató: Budapest, 1929). Hangszerelte Schubert Moments musicális-ját, amely Dohnányiné Galafres Elza szövegkönyével mint egyfelvonásos táncjáték került 1928-ban Budapesten bemutatásra. A Ruralia Hungarica és a Szimfonikus percek zenéjére Dohnányiné Galafres Elza „Szent fáklya" című tánclegenda szövegkönyvét és koreográfiáját szerzetté (bemutató: Budapest, 1934). Számos zongoradarabot és dalt is írt. Pedagógiai művei : Ujjgyakorlatok és Cramer-tanulmányok I—II. füzet.