1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Dr. Domanovszky Sándor

522 Dr Domanovszky Sándor (Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti kara) 1877-ben született Nagyszebenben. Evangé­likus, nős, a Pázmány Péter Tudományegyete­men a művelődéstörténet nyilvános rendes ta­nára, a Pázmány Péter Tudományegyetem rec­tor magnicifusa. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a budapesti tudományegyete­men folytatta tanulmányait s 1899-ben a böl­csészettudományok doktorává avatták. 1900-ban szerezte meg középiskolai tanári oklevelét, de már 1899-ben kinevezték helyettes tanárrá a pozsonyi állami főreáliskolába, ahol 1909-ben kapta meg rendes tanári kinevezését. 1904-ben a budapesti Kereskedelmi Akadémia vezérlő bizottsága az Akadémia tanárává hívta meg, 1909-ben pedig már a budapesti egyetem bölcsészeti karán az Árpád-kori magyar történelem magántanára volt. A király 1914-ben nevezte ki a budapesti egyetemre a magyar művelődéstörténet nyilvános rendes tanárává. Az egyetem bölcsészeti karának az 1926—27. tan­évben dékánja, az 1927-—28. tanévben pedig prodékánja volt. Tudomá­nyos működése igen széleskörű. Már 1907-ben tagja volt a Magyar Tör­ténelmi Társulat igazgatóválasztmányának,, 1913-ban pedig megválasz­tották a társulat folyóiratának, a „iSzázadok"-nak szerkesztőjévé. 1923­ban a társulat második alelnöke lett, 1933-ban pedig a társulat ügy­vezető első alelnökévé választották meg. A Magyar Tudományos Aka­démia 1915-ben választotta levelező tagjai sorába, 1926-ban az Akadémia rendes tagja lett, 1933 óta pedig helyet foglal az igaz­gatótanácsban is. A háború után a magyar békedelegáció egyik szakértői tisztét töltötte be. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1929-ben meghívta az Országos Magyar Gyüjteményegyetem taná­csába, majd ennek átszervezése idején a Magyar Nemzeti Múzeum tanácsába is. 1928 óta a magyar történészek egyik képviselője a Comité International des Sciences Historíques-ben s az 1928. évi oslói, majd az 1933. évi varsói nemzetközi történeti kongresszuson ő volt a magyar küldöttség vezetője. A varsói kongresszuson meg­választották a történeti tudományok nemzetközi bizottsága állandó Bureau-jának tagjává. 1932-ben a Lengyel Tudományos Akadémia levelező külső tagja, 1933-ban pedig a Lengyel Történeti Társulat tiszteleti tagja lett, s 1934-ben a lengyel köztársaság elnöke a Polonia Resti tu ta parancsnoki keresztjével tüntette ki. Ügyvezető igazgatója az Országos Ösztöndíjtanácsnak, választmányi tagja a Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetségének, s a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak, tagja a Budapesti Középiskolai Tanárképző Intézet igazgatótanácsának, a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottságnak, a Szerzői Jogi Szakértő Bizottságnak, az Országos Természettudományi Tanács-

Next

/
Oldalképek
Tartalom