1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Cotel Ernő - Dr. Dohnányi Ernő

520 Cotel Ernő (József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem bánya-, kohóés erdőmérnöki kara) 1879-ben született Salgótarjánban. Római katolikus, -nős, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyilvános rendes tanára, okleveles vaskohómérnök. Műegyetemi tanulmányainak elvégzése után, 1902rtől 1923-ig a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű rt. kötelékében működött mint mérnök, főmérnök, végül mint igazgató. 1923-ban kinevezték a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolán a vaskohászati tanszék rendes tanárává, 1934 óta a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Sopronban székelő bánya-, kohó- ás erdőmérnöki kairán a bánya- és kohómérnöiki osztály nyilvános rendes tanára. A világháború idején mint mérnök-hadnagy teljesített katonai szolgálatot és tulajdonosa a háborús emlékéremnek a kardokkal és sisakkal. Két tanéven át rektora volt a .soproni bánya- és erdőmérnöki főiskolának. A vaskohászat tudományos 'irodalmában élénk munkásságot fejt ki, a Magyar Mérnök és Építész Egylet a nagy aranyéremmel tüntette ki egyik könyvét. Tagja az Országos Természettudományi Tanácsnak és az Országos Felsőoktatási Tanácsnak, valamint a Budapesti Mérnöki Kamara állandó választottbíróságának, választmányi tagja a Kir, Magyar Terméiszettudományi Társulatnak. Tagja Sopron város törvényhatósági bizottságának és kisgyűlésének. Dr Dohnányi Ernő (Országos M. kir. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola) 1877-ben született Pozsonyban. Római katolikus, nős, a Zeneművészeti Főiskola zeneigazgatója, a zongoraművészképző tanfolyam és a zeneszerzési mesteriskola vezetője. Első zeneoktatását szülővárosában kapta, majd középiskolai tanulmányainak befejezése után a Zeneakadémia növendéke lett, s a zongoraszakon Thoman István, a zeneszerzésben pedig Koessler János tanítványa volt. Nagy tehetsége korán megnyilatkozott. Már mint növendék több díjat nyert, Így az F-dur szimfóniájával és Zrinyi-nyitanyával elnyerte a milléniumi király-díjat, 1899-ben pedig a Bösendorfer-féle kétezerkoronás pályadíjat kapta meg. Ettől kezdve számtalan hangversenykőrúton vett részt, s Richter János magával vitte Angliába is. AB 1900—1. éyádót Észak-Amerikában töltötte hangversenykörúton,