1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Dr. Papp Kálmán

494 főtanácsosi címet. A második nemzetgyűlésen szintén a szekszárdi kerületet képviselte az egységespárt programjával. Az első nemzetgyűlésen a házszabály revíziójára nézve tett indítványát a második nemzetgyűlésen, 1922-ben megújította, a nemzetgyűlés el is fogadta és egyidejűleg házszabályrevíziós bizottságot küldött ki, amely letárgyalta az általa készített javaslatot és Őrffyt annak előadójául választotta. A nemzetgyűlés új házszabályai az Órffy-féle javaslatokon épültek fel. A második nemzetgyűlésen számos pénzügyi javaslaton kívül (összes illetékek, forgalmi, kereseti adó, kiiring stb.) a szanáló ja vaslatoknak is, továbbá a miniszterelnöki, az igazságügyi és kisebb tárcák költségvetésének előadója volt. Egyike volt a Ház legismertebb igazságügyi és pénzügyi szakembereinek. Az új országgyűlés első képviselőházának (1927—31) is a szekszárdi ikerület egységespárti mandátumával volt tagja és újabb, mélyreható házszabályreformmal (1928) tette emlékezetessé törvényhozói szereplését. 1929 óta nagy munkát fejtett ki az Országos Takarékossági Bizottságban, mint annak szakosztályi elnöke. Különös gonddal foglalkozott a közigazgatás racionalizálásának problémájával és a megindított mozgalomnak ő volt a parlamenti úttörője. A magyar közhivatalok Bethlen István miniszterelnök által 1929-ben kiadott általános ügyrendjének ő volt az előkészítője. Az 1931-ben összeült képviselőházban már negyedszer képviselte a szekszárdi kerületet. Tagja lett a 33-as országos bizottságnak és az egységespárt elnöki tanácsának is. Tolna vármegye közigazgatási bizottsága 1937 december havában választotta meg felsőházi tagjának. A felsőházban folytatni óhajtja a közigazgatás megreformálására irányuló akcióját és főként szociális és pénzügyi kérdésekkel kíván foglalkozni. A Katolikus Központi Kongruabizottság világi tagja. Dr Papp Kálmán (Sopron) 1886-ban született Sopronban. Római katolikus, pápai prelátus, kanonok, címzetes prépost, A középiskolát Sopronban és a győri bencés-gimnáziumban végezte és ugyanott végezte a hittudományi főiskolát is. Mint segédlelkész 1908ban Mosonban kezdte meg működését. 1909-ben mint fiatal és nagyképzettségű papot, Frigyes királyi herceghez hívták meg és itt Albrecht főherceg tanító-nevelője volt. 1912-ben hittanárnak nevezitek ki a győri állami főreáliskolába és itt működött a világháború kitöréséig, amikor mint tábori lelkész a harctérre ment. Sokszor volt igen veszedelmes helyzetben és gyakran halált megvető bátorságot mutatott. Harctéri kitüntetései a Ferenc