1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Kolossváry Mihály

484 nek vezetését vette át. Püspöke 1920-ban egyházkerületi tanfelügyelővé nevezte ki és nem sokkal később a mohácsi kerület esperese lett. Dunaszekcsőről, mint a püspökké kinevezett Virág Ferenc utóda, 1926 szeptemberében került a szekszárdi belvárosi plébánia élére és rövidesen a szekszárdi kerület esperese is lett. A hitélet terén szerzett érdemeinek elismeréséül 1927-ben koroncói címzetes apáttá nevezték ki, közéleti tevékenységének jutalmául pedig Tolna vármegye 1931) januárjában felsőházi póttaggá választotta meg. Ugyanebben az évben a kormányzó kormányfőtanácsossá nevezte ki. Pécsett élénk részt vett a hitéleti munka minden részében. Lelkipásztori és közéleti működésének maradandó nyomai tulajdonképpen 1913-ban kezdődnek, amikor Dunaszekcsőre került plébánosnak. Abban az időben Dunaszekcson igen eldurvultak az erkölcsök és a pécsi ügyészség előtt tárgyalt legsúlyosabb bűnesetek igen nagy százalékban onnan kerültek ki. Kiss Lajos fáradhatatlan lelkipásztori munkával és egyéniségével két-három év alatt gyökeresen megjavította az áldatlan állapotokat. Papi buzgóságára jellemző', hogy a Dunaszekcisőhöz tartozó, mintegy kétezer lelket számláló és vallási gondozásra szoruló saigetlakosságot a legerősebb télben — gyakran élete kockáztatása árán is — állandóan látogatta. Többször beutazta Ausztriát, Németországot, Olaszországot és Svájcot, ahol szociológiai és egyházművészeti tanulmányokat végzett. Minden nemes mozgalom élén állott s a cél érdekében anyagi áldozatoktól sem riadt vissza. Lelkes, hozzáértő barátja a tanügynek és az iskolánkívüli népművelésnek. Fáradhatatlan munkása volt Baranya vármegye törvényhatósági bizottságának és az állandó választmánynak. Szekszárdra kerülve rövid idő alatt megszerezte szülővárosának és Tolna vármegyének osztatlan tiszteletét és megbecsülését. 1931 októberében hívták be a felsőházba Perezel Béla helyébe, akit főispánná neveztek ki. 1932-ben kisorsolták, de vármegyéje újból megválasztotta. 1938 őszén a pécsi székes-káptalan tagja lett és amidőn Szekszárdról távozott, Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának örökös tagjává választották meg. Kolossváry Mihály (Pest vármegye) 1867-ben született Katymánon, Bács-Bodrog vármegyében, az ősi nemes Kolosevárycsaládnak fejérmegyei ágazatából. Római katolikus, pápai prelátus, nagyprépost. Egyenes leszjármazottja nemes Kolossváry Lőrincnek, akit Hunyadi János, az ország akkori főkapitánya, 1454-ben Trencsén várának kapitányává tett. Középiskoláit Székesfehérvárott és Vácott végezte, a hittudományi főiskolát Vácott. 1890-ben szentelték pápá. 1899-ben Kiskunfélegyháza kegyurasága alatt álló ó-plébánia plébánosává választották meg, mely az Alföldnek legnagyobb plébániái közé tartozik.