1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Dr. Kuszka István

485 1901-ben szentszéki tanácsos, 1907-ben esperes, 1909-ben prépost, 1910-ben váci kanonok és egyházmegyei főtanfelügyelő lett. Ezt a nehéz ügykört 25 éven át töltötte be a nagykiterjedésű váci püspök­ségben. 1915-ben pápai prelátusi méltóságot nyert őszentségétől. 1934-ben püspöki helynök és a váci káptalan nagyprépostja lett. Bejárta az európai államok nagyrészét. Közéleti működésének súly­pontját főként tanügyi és általános kulturális kérdésekre fordította. Kiskunfélegyházán megalapította a közművelődési egyesületet, ugyanott életrehívta a Konstantinum nevelőintézetet, amely tanítónő­képezdéjével, polgári és elemi iskolájával, női középfokú gazdasági iskolájával és mintaszerű internátusával az Alföldnek egyik legna­gyobb és legnépesebb nevelőintézete. Tanügyi szaklapokban széles­körű irodalmi munkásságot fejtett ki. Régebben, Rákosi Jenő idejé­ben a Budapesti Hírlapnak dolgozótársa volt. Amidőn II. Rákóczi Ferenc hamvait 1906-ban országos ünnepségek között hazahozták, Rest vármegye területén, Kiskunfélegyházán ő tartotta az első ünnepi beszédet a nagy fejedelem hamvai felett. 1922-ben a Petőfi-cente­nárium alkalmából Pest vármegye törvényhatósági ünnepi díszgyű­lésén ő volt az ünnepi szónok. Nevezetesebb beszédei nyomtatásban is megjelenítek. 1927-ben Pest vármegye törvényhatósági közgyű­lése felsőházi rendes taggá választotta és azóta tagja a Felsőház­nak, ahol tanügyi, kulturális és honvédelmi kérdésekkel sokszor foglalkozott. A polgári iskolákról szóló törvényjavaslatról, az ifjú­ság védelméről, továbbá a közigazgatása reformról mondott nagyobb terjedelmű beszédei különlenyomatban is megjelentek. Nagyobb beszédet mondott a felsőházban az iparfejlesztésről, amelyet a szak­lapok is bőven méltattak, a honvédelemről és a középiskolai reform­ról. Érdemeinek elismeréséül Pest vármegye törvényhatósága egy­hangúlag örökös taggá választotta. Dr Kuszka István (Szolnok vármegye) 1870-ben született Túrkevén. Református, nőtlen, volt főispán, földbirtokos. A középiskolát Iglőn végezte, azután a lipcsei és budapesti egye­temen hallgatta a jogot és az utóbbin szerezte meg jogi doktori oklevelét. Szülővármegyéjében mint közigazgatási gyakornok 1894-ben kezdte meg pályáját és 1895-ben választották meg szolgabírónak. 1897-ben árvaszéki ülnök lett, 1905-ben pedig a nemasócsai kerület független­ségi programmal képviselőjének választotta meg. Kerületét 1910-ig képviselte, tovább nem vállalta a jelöltséget. Ettől az időtől a háború kitöréséig pusztatúrpásztói birtokán gazdálkodott

Next

/
Oldalképek
Tartalom