1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - Az örökösjogú főrendi családok képviselői - Gróf Széchényi Domonkos - Gróf Széchenyi Viktor

458 Gróf Széchényi Domonkos 1874-ben született Gyönkön. Római katoli­kus, nőtlen, nagybirtokos. Tanulmányainak befejezése után átvette nagydorogi birtokai­nak vezetését és azóta is gazdálkodással foglal­kozik. Tolna vármegye közéletében kezdettől fogva igen élénk részt vesz. A király 1914-ben a főrendiházi tagok sorába emelte. Alelnöke a Nádor-csatorna Ármentesítő Társulatnak, tagja az Országos Szőlő- és Borgazdasági, valamint az állandó Dohánytermelési Szaktanácsnak, elnöke az Országos Földhitelintézet felügyelőbiizottságának, tagja az Első Magyar Általános Biztosító Társaság kormányzótestületének. Gróf Széchenyi Viktor 1871-ben született Pozsonyban. Római katolikus, nős, m. kir. titkos tanácsos, nagy­birtokos. Középiskoláit részben a kegyesren­diek budapesti főgimnáziumában, részben a morvafehértempiliomi cs. és kir. lovassági hadapródiskolában végezte. 1890-től kezdve 12 esztendeig mint tényleges katonatiszt szolgált a 7. Vilmos császár-huszárezredben és I. Ferenc József király lovastestőrszázadában. 1902-ben mint főhadnagy vonult tartalékba. 1895-ben Ferenc József kamarássá nevezte ki és egy esztendeig Ottó főher­ceg kamarása vollt. 1904-ben a fejérvármegyei bodajki választókerü­let szabadelvű párti programmal választotta meg országgyűlési képviselőnek, de később kilépett a szabadelvű pártból és az alkot­mánypárthoz csatlakozott. A koalíció idején 1906-ban Fejér várme­gye főispánjának nevezték ki és megszakítás nélkül 1917 júliusáig, a Tisza-Jíormány lemondásáig maradt főispán. Időközben a világ­háború kezdetén az általános mozgósításkor bevonult ezredéhez és megszakításokkal 13 hónapot töltött a fronton. Hadikitüntetései a III. osztályú katonai érdemkereszt a kardokkal, a német vaskereszt és a Károly-csapatkereszt. A kommunizmus kezdetén sárpentelei kommunizált birtokán cselédjei megválasztották intézőjüknek, de a székesfehérvári kommunista direktórium nem bízott benne és le akarta tartóztatni. Éjnek idején álruhában menekült és mint Szabó Vilmos kertészsegád bujdosott a Dunántúlon egészen addig, amíg a kommunizmus meg nem bukott. Az első nemzetgyűlési választáson régi választókerülete, amelynek akkor Mór volt a székhelye, kis­gazdapárti programmal megválasztotta nemzetgyűlési képviselőnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom