1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - Az örökösjogú főrendi családok képviselői - Gróf Sztáray Tasziló

459 A második nemzetgyűlési általános választáson szintén megválasztották, de 1926 novemberében, amidőn újból Fejér vármegye és Székesfehérvár szabad királyi város főispánjává nevezték ki, lemondott mandátumáról. Égessen 1939 márciusáig maradt főispán és első főispánságának szolgálati éveivel együtt összesen 23 és fálesztendei főispáni működés után vonudlt nyugalomba. 1935-ben ünnepelte főispánságának 20 esztendős jubileumát, mindkét törvényhatóság közös díszközgyűlésén Kozma Miklós belügyminiszter és Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter üdvözölték, Székesfehérvár díszpolgárává választotta, Fejér vármegye pedig alapítványt tett nevére. Ugyanakkor Mór nagyközség is megválasztotta díszpolgárának. A régi: főrendiháznak 1895-től kezdve feloszlatásáig örökös tagja volít és ezt a tagságot csak országgyűlési képviselősége idején nem gyakorolta. 1937-ben az örökös főrendiházi tagsággal felruházott főrendi családok választották meg a felsőház tagjának. Az országgyűlés mindkét házában és a nemzetgyűlésen többször feltűnt érdekes beszédeivel, amelyeknek tárgyköre főleg a földbirtokreform, a mezőgazdasági szakoktatás és az országos tűzrendészet kérdése volt. Az Országos Gazdasági Szakoktatási Tanács alelnöke, a Dunántúli Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke. Már 1902ben megválasztották az. Országos Tűzoltó-Szövetség elnökének és erről a tisztségéről csak huszonnyolc év multán, 1930-ban köszönt le. 1897-ben vette felségül Ledebur-Wicheln Karolina grófnőt, az akkori osztrák földművelésügyi miniszter leányát. Ebből a házasságból egy fiú és három leánygyermek született. Fia,, Zsigmond a híres Afrikautazó. Polgári kitüntetései a következők: főispáni működésének első tízesztendős fordulójakor a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta, később a bronz és kétízben az ezüst Signum Laudist, majd a Magyar Érdemrend középkeresztjét a csillaggal. 1939-ben a kormányzó a haza szolgálatában szerzett kiváló érdmeiért a m. kir. titkos tanácsosi címet adoGróf Sztáray Tasziló 1870-ben született a hevesvármegyei Tiba községben. Római katolikus, nős, nagybirtokos. Tanulmányainak befejezése után katonai pályára ment s mint tényleges huszártiszt teljesített hoszszabb ideig szolgálatot. A hadsereg kötelékéből mint huszárkapitány kivált és visszavonult hevesvármegyei birtokára gazdálkodni. Azóta is gazdaságának él, emellett mindig élénk szerepet vitt Heves vármegye társadalmi életében s a közügyek intézésében is. A politikai élettől távoltartotta magát, a felsőházba nem régen hívták be mint az örökösjoigú főrendi családok által megválasztott póttagot. Tagja a felsőház naplóhitelesítő bizottságának. mányozta részére.