1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.
Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Wirth Károly - Witz Béla
369 A Magyar Mérnök- és Építészegylietnek 1934-től három éven át elnöke volt is elnöke volt a Magyar Képzőművészek Egyesületének is. Alielnöke és céhmestere a Steindlí-céhnek, örökös tiszteleti tagja a Magyar Téglaés Agyagárusok Országos Egyesületének^, választmányi tagja a Képzőművészeti Társulatnak, a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének, az Országos Magyar Iparművészeti Társulatnak, tagja a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, az Országos Irodalmi és Művészeti Tanácsnak, a Műemlékek Országois Bizottságának, az, Országos Középítésügyi Tanácsnak, aiz Országos Felsőoktatási Tanácsnak, az Egyházművészeti Tanácsnak, az Országos Össatöndíjtanácsnak és az egri egyházmegye Egyháziművészeti Bizottságának. Örökös tagja Vas vármegye törvényhatósági bizottságának s hosszabb időin át tagja volt Szombathely város képviselőtestületének. Tulajdonosa a Magyar Érdemkereszt II. osztályának és a Corvin-koszorúnak. Wirth Károly (Budapest III., Nyilaskeresztes Párt) 1909-ben született Pécsett. Római katolikus, nős, nyomdai gépmester. Hat elemi iskolai osztály elvégzése után nyomdásztanoncnak ment és 1925-ben szabadult fel. Munkásproblémákkai már 18 esztendős kora óta foglalkozik. 1932-ben Budapestre jött és hamarosan a Keresztényszocialista Grafikai Munkások Egyesületének alelnöke lett. A Held-nyomdának gépmestere. A politkáhan először 1938-ban vállalt aktív szerepet, amidőn, a Hungarista-mozgalomhoz csatlakozott és a munkásszervezés országos főnöke lett. Miután képviselővé választották, pártjában az országépítő tanács munkás ideológiájának irányítója lett. Witz Béla (Fejér vm. és Székesfehérvár, Keresztény Gazdasági Párt) 1889-ben született Zsablyán, Bács-Bodrog vármegyében. Római katolikus, c. dömösii prépost, plébános. Miután az esztergomi bencés gimnáziumban érettségizett, a bécsi Pázmáneumba került és a bécsi tudományegyetem theológiai karán végezte tanulmányait. 1912ben Kőhídgyarmaton volt káplán, 1913-ban székesfővárosi hitoktató és 1915-ben Budapesten hittanár. A világháború idején a budapesti katolikus Patronage kórházának lelkészi teendőit látta el. 1918-tól 1935-ig a Regnum Marianum tagja volt. Tíz éven 24