1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Wirth Károly - Witz Béla

369 A Magyar Mérnök- és Építészegylietnek 1934-től három éven át elnöke volt is elnöke volt a Magyar Képzőművészek Egyesületének is. Alielnöke és céhmestere a Steindlí-céhnek, örökös tiszteleti tagja a Magyar Tégla­és Agyagárusok Országos Egyesületének^, választmányi tagja a Képző­művészeti Társulatnak, a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének, az Országos Magyar Iparművészeti Társulatnak, tagja a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, az Országos Irodalmi és Művé­szeti Tanácsnak, a Műemlékek Országois Bizottságának, az, Országos Középítésügyi Tanácsnak, aiz Országos Felsőoktatási Tanácsnak, az Egyházművészeti Tanácsnak, az Országos Össatöndíjtanácsnak és az egri egyházmegye Egyháziművészeti Bizottságának. Örökös tagja Vas vármegye törvényhatósági bizottságának s hosszabb időin át tagja volt Szombathely város képviselőtestületének. Tulajdonosa a Magyar Érdemkereszt II. osztályának és a Corvin-koszorúnak. Wirth Károly (Budapest III., Nyilaskeresztes Párt) 1909-ben született Pécsett. Római katolikus, nős, nyomdai gépmester. Hat elemi iskolai osz­tály elvégzése után nyomdásztanoncnak ment és 1925-ben szabadult fel. Munkásproblémákkai már 18 esztendős kora óta foglalkozik. 1932-ben Budapestre jött és hamarosan a Keresztény­szocialista Grafikai Munkások Egyesületének alelnöke lett. A Held-nyomdának gépmestere. A politkáhan először 1938-ban vállalt aktív szerepet, amidőn, a Hungarista-mozgalomhoz csatlakozott és a munkásszervezés országos főnöke lett. Miután kép­viselővé választották, pártjában az országépítő tanács munkás ideoló­giájának irányítója lett. Witz Béla (Fejér vm. és Székesfehérvár, Keresztény Gazdasági Párt) 1889-ben született Zsablyán, Bács-Bodrog vármegyében. Római katolikus, c. dömösii pré­post, plébános. Miután az esztergomi bencés gimnáziumban érettségizett, a bécsi Pázmá­neumba került és a bécsi tudományegyetem theológiai karán végezte tanulmányait. 1912­ben Kőhídgyarmaton volt káplán, 1913-ban székesfővárosi hitoktató és 1915-ben Budapes­ten hittanár. A világháború idején a budapesti katolikus Patronage kórházának lelkészi teen­dőit látta el. 1918-tól 1935-ig a Regnum Marianum tagja volt. Tíz éven 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom