1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Wirth Károly - Witz Béla

370 át vezetője volt a Regnum. Marianum Tunűi c&erkészrajának, később pedig a Regnum Marianum házfÖnöke lett. Mint házfőnök, munkásságával nagy mérteikben járult hozzá ahhoz, hogy a Regnum Marianum kebelében szociális intézmények létesüljenek, főként a tanonc- és iparoskérdéseket karolta fel Ez egyesület fejlődése működése idején nagy lendületet vett. A cserkészcsapatnak tízterimes új otthont létesített s az egyesületi sizékházat is helyreálíttatta. 1921-ben a Magyar CserkésE-iSzövetség országos elnökének választotta meg és tíz éven át irányítása alatt megterebélyesedett a magyar cserkészmozgailom. Egyremásrai alakultak a csapatok és 1923-ban 180 táborban már tízezer cserkészfiú táborozott. Működése idején állították a cserkészetet a nemzetvédelem szolgálatába, ekkor kezdődött a vizicserkésiziet, a céllövészet, a síelés és a cserkészirepülés és egymásután rendezték a cserkész harcszerű játékokat. Megalakította a cserkészst társadalmi hátteréül szolgáló Cserkész Nagytanácsot. Fáradhatatlan energiájával lehetővé tette, hogy Magyarország is résztvehessen az 1924. évi koppenhágai Jamboreen, ahol Amerika és Anglia után harmadik helyezést ért el a magyar csapat. Elnökségéhez fűződik a hédervári cserkésztisztképző táborok megindítása 1925-ben és a megyeri Nemzeti Nagytábor megrendezése 1926-ban, amikor 8000 cserkész táborozott. 1927ben megvalósult a Cserkészház, az újpesti Népszigeten vízitelepet létesítettek, amely 300 csónakot tud befogadni, megalakult a hárshegyi Cserkészpark és megnyílt a Cserkészbolt. Mindent elkövetett annak érdekében, hogy a külföldi cserkész-jamboreeken Magyarország mindig méltóképpen szerepeljen. A kanderstegi nemzetközi cserkész sí-vándordíj at, a helsingőri vízi ver senyék díjainak legnagyobb részét magyar cserkészek nyerték, majd 1929-ben 850 magyar cserkész vett részt az angliai jamboreen és a nemzet érdekében óriási és sikeres propagandát fejtett ki. A magyar cserkészmozgalom számára a nagy 'külső 'eredményeknél is többet jelentett az a féltő gondosság, amellyel „Witz-atya" mint a sok tízezer cserkész szerető édesatyja irányította lelki nevelésüket. A Magyar Cserkész-Szövetségnek, amelynek irányításában ma is aktív részt vesz, tiszteletbeli elnöke s vezetője a fővárosi katolikus cserkészcsapatuk munkaközösségének. Cserkészmunkásságának 25 éves évfordulóján kormányzói: elismerésben részesült. 1936-ban megválasztották a budapesti Szent Istvánbazilika plébánosának. Pedagógiai folyóiratokban nevelési és valláserkölcsi témákról, testnevelésről és cserkészetről szóló cikkeket írt. Az 1939. évi általános választáson a Magyar Ellet Pártjának fejérvármegyei ilistáján mint kereszténypárti képviselőjelölt szerepelt és mivel a Nyilaskeresztes Párt listájának ajánlását nem fogadták el, a MÉPlista egyhangúan győzött. Tasnádi Nagy András listavezető lemondása után mint első pótképviselőt hívták be a képviselőházba. Miután a Közigazgatási Bíróság a Nyilaskeresztes Párt hívei által benyújtott panasznak helyet adott és a választást megsemmisítette, az új választáson már nem lépett fel.