1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vasváry Lajos - Báró Vay László

35T a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek, a Magyar Mérnökök Nemzeti Szövetségének, a Magyar Anyagvizsgálók Egyesületének, a Magyar Természettudományi Társulatnak, a Magyar Fajvédők Országos Szövetségének, az Országos Nemzeti Klubnak és még sok más tudományos és társadalmi egyesületnek. Elnöke volt a Magyar Hydrobenzin Részvénytársaságnak, erről a tisztségéről azonban államtitkárrá történt kinevezésekor lemondott. Vasváry Lajos (Budapest-környék, Magyar Élet Pártja) 1889-ben született a somogymegyei Szellőskislakon. Római katolikus, nős, géplakatos. Hat elemit és három iparostanonc iskolát végzett és mint géplakatossegéd kezdte pályáját. 1913-ban az államvasutak északi főműhelyében mint mozdonyszerelő csoportvezető dolgozott huszonhat éven keresztül, képviselővé történt megválasztásáig. 1910-től 1913-ig a cs. és kir. vasútezrednél szolgált tizedesi rangban, a világháború kitörésekor újra bevonult és 1914 augusztustól 1918 novemberig teljesített katonai szolgálatot s megkapta a Káröly-csapatkeresztet. A politikai életbe 1935-ben kapcsolódott be Gömbös Gyula programjával. Ezt megelőzően évekig tevékeny részt vett a keresztény munkásmozgalmakban és munkásszervezkedésekben. Tagja a Keresztény Szociális Vasutasok Országos Gazdasági Egyesületének és országos elnöke a munkás szakcsoportnak. Báró Vay László (Debrecen, Magyar Élet Pártja) 1890-ben született Tiszalökön. Református, nőSj titkos tanácsos, volt miniszterelnökségi államtitkár, a Magyar Élet Pártjának országos elnöke. Tanulmányainak befejezése után hosszabb időt töltött Németországban és Európa más államaiban. A világháborút mint tartalékos huszárfőhadnagy a volt 14. közös huszárezred kötelékében küzdötte végig s többízben részesült kitüntetésben. Az összeomlás után átvette nagykiterjedésű családi birtokainak kezelését s mert azok nagy része román megszállás alá esett, 1926-ig Erdélyben tartózkodott. Ebben az évben repatriált, zsákai birtokára költözött s hamarosan bekapcsolódott a vármegyei és politikai életbe.