1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Varga Béla - Dr. Varga József

355 Varga Béla (Somogy vm., Független Kisgazda Párt) 1903-ban született Bőrösön, Győr vármegyében. Római katolikus, plébános. Egyszerű kisgazda családból szármaeik. Középiskoláit a győri Bencés-gimnáziumban végezte. Mint felkelő vett részt a nyugatmagyarországi harcokban, majd a veszprémi hittudományi főiskolán tanult és ott szentelték pappá. Néhány esztendeig Somlóvásárhelyen és Várpalotán volt káplán, 1929-ben pedig Balatonbogláron vette át a plébánia vezetését és mint ilyen, a helybeli földesúr, Gaal Gaszton papja lett. A Független Kisgazda Párt életében annak megalakítása óta tevékeny részt vesz és 1937-ben a nagyválasztmány a párt egyik országos alelnökének választotta meg. Református lelkésztársával, Tildy Zoltánnal, a Független Kisgazda Párt ügyvezető alelnökével együtt a legteljesebb egyetértésben működik. Az 1939. évi általános választáson a Független Kisgazda Párt somogyvármegyei lajstromát vezette és így nyerte el mandátumát. Dr Varga József (Szeged, Magyar Élet Pártja) 1891-ben született Budapesten. Rómaí katolikus, nős, műegyetemi nyilvános rendes tanár, iparügyi és kereskedelemügyi miniszter. Bács-Bodrog vármegye elcsatolt részéből, kisgazda-kisiparos családból származik. A Budapesti Műegyetem vegyészmérnöki osztályán 1912-ben szerezte meg vegyészmérnöki oklevelét s egy évvel később, 1913 januárjában a Műegyetem elektrokémiai intézetében állami szolgálatba lépett. 1915-ben avatták műszaki doktorrá s 1920-ban már a műegyetem magántanára volt, 1923 óta pedig nyilvános rendes tanára a műegyetem kémiai technológiai intézetének. A Magyar Tudományos Akadémia 1932-ben választotta meg levelező tagjává. Tudományos pályafutása annak a fáradhatatlan munkásságnak eredménye, amely Európaszerte ismertté tette nevét, mint egyik legkiválóbb magyar tudós kutatóét. Az elsők között volt Magyarországon, aki a barnaszén-kátrányokat és a bauxitot a gyakorlati hasznosítás céljából a tudományos kutatás körébe vonta. Mint Szarvasi műegyetemi tanár asszisztense, már a világháború idején kísérleteket végzett a földgáz höbontására Erdélyben, a Magyar Földgáz rt. üzemi központjában. E munkássága során nem csupán szűkebb tudományának köréből, hanem általában az ipari