1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Varga Béla - Dr. Varga József

356 termelés terén s a munkás szociális problémák sok területén is bőséges gyakorlati ismereteket szerzett. A háború után két irány­ban folytatta kutató munkáját, amelyet néhai Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter megbízásából kezdett meg. Franciaország a háború alatt tüzérségi állások és hidak építésénél alkalmazta a bauxit-betont, amelyet sajátos eljárással elektromos kemencében 1800 hőfokon állítottak elő. Varga József kutatásai során új eljárással megállapította, hogy a magyar bauxitokból elektromos hevítés nél­kül is kitűnő cementet lehet készíteni, amely felveszi a versenyt a külföldi gyártmányokkal. Tudományos folyóiratokban ismertette az új eljárást, amely nevét Európaszerte ismertté tette. A másik nagy tudományos probléma, amelynek tanulmányozását és megoldását munkássága körébe vonta, a folyékony fűtőanyag előállításának kérdése volt. Állami kutatási segéllyel kezdte meg munkáját, amely­nek során megállapította, hogy a magyar szenek jobban és könnyeb­ben alakíthatók át benzinné, mint egyes külföldi medencék termé­kei és ennek oka a magyar szén kéntartalmában rejlik. Ebből a meg­állapításból indultak ki azután azok a kísérletek, amelyeket később német és angol tőkével végeztek s amelyekből a ma is használatos új eljárás született. Ezt az új eljárást a tudományos irodalom nyo­mán az egész világon „Varga-féle hatás"-nak nevezik. Tudományos irodalmi munkásságát a tanulmányok, dolgozatok és előadások hosszú sora jelzi. Igen sok közleménye jelent meg hazai és külföldi tudományos folyóiratokban a magyarországi barnaszénkátrányok és a bauxit értékesítéséről és több, külföldi érdekeltségre átruházott szabadalmazott eljárása van a kátrányok és szenek benzinné alakí­tására. 1937-ben jelent meg kiemelkedő nagy tanulmánya a földgáz és a kőolaj hasznosításáról, amelyet a Természettudományi Társulat jelentetett meg kiadványai sorában a Neuwelaerts: „Harc a petró­leumért" című munka kiegészítéseképpen. Nemrégen az Országos Nemzeti Klubban tartott előadást „Németország és a nyersanyag­gazdálkodás" címmel, amely szakkörökben általános feltűnést kel­tett. Mint egyetemi tanár, kiváló pedagógiai munkásságát is fejtett ki, amelynek során nagy súlyt helyezett a keresztény és a magyar szellemű nevelésre. Az 1931—33. tanévben a műegyetem vegyészmérnöki osz­tályának dékánja volt. 1936-ban ő képviselte az energia világkon­ferencia kémiai szakosztályán a Magyar Nemzeti Bizottságot. A Kor­mányzó 1939 május 9-én nevezte ki iparügyi államtitkárrá, erre az időre esik a politikai életbe kapcsolódása is. Az általános válasz­tások során a Magyar Élet Pártja szegedi lajstromának vezetését vállalta. Rövid háromhónapos államtitkári működése után a Teleki­kormány iparügyi minisztere lett, majd Kunder Antal távozása után a kereskedelmi tárca vezetését is átvette. A Kormányzó még egye­temi tanári működése idej?n dicsérő elismerésben részesítette. Tagja

Next

/
Oldalképek
Tartalom