1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Tost László

344 Körmend község képviselőtestületének pedig 1920-tól tagja. Az Őrségi református egyházmegye tanácsbírája és a dunántúli református egyházkerület jegyzője. A választáson a körmendi egyéni kerületben a Magyar Élet Pártja programjával lépett fel és a pártonkívüli Grecsák Richárddal szemben 1096 szótöbbséggel választották meg. Tagja a Képviselőház igazságügyi és mentelmi bizottságának. Tost László (Meghívott képviselő, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) 1875-ben «aületett Zborón. Római katolikus, nős, földbirtokos, Kassa város volt helyettes polgármestere. Kassán tett reáliskolai érettségi vizsgálatot és azután elvégezte a Kassai Gazdasági Akadémiát. Különböző technikai szaktanfolyamokat is hallgatott. Pályáját a pénzügyi közigazgatás szolgálatában mint kataszteri biztos kezdette, később pénzügyi titkár lett. A világháború idején mint nélkülözhetetlen tisztviselőt felmentették és 1915-ben a pénzügyminiszter megbízása alapján a kassai közalkalmazottak élelmezési csoportjának volt a vezetője. Már 1906-ban megválasztották Sáros vármegye törvényhatósági bizottsági tagjának és azóta állandóan tevékenykedik politikai téren. 1925-ben a cseh hatóságok nyugdíjazták. A cseh megszállás idején a magyar élet minden megmozdulásában vezető szerepet játszott. Elnöke volt a Kassai Sport Clubnak, a Kassai Magyar Színpártoló Egyesületnek és a Kassai Zenekedvelők Koszorús Dalegyletének. Megszervezte az időközben híressé vált felvidéki bálokat és ezek révén megalapította a Felvidéki Magyar Diákmenzát, amelynek helyi elnöke. A Felvidéki Keresztényszocialista Párt titkára, 1928-tól kezdve pedig a párt országos főpénztárosa volt. 1932-ben Kassa város helyettes polgármesterének választották meg és a felszabadulásig hervadhatatlan érdemeket szerzett Kassa város fejlődésében. 1934-ben életre hívta a csehek által megszüntetett magyar árvaházat, kiépítette Bankófürdőhelyet, a kassai strandfürdőt stb. 1938-ban emléktáblával örökíttette meg a székesegyház falában II. Rákóczi Ferenc emlékét. A Felvidéki Egyesült Magyar Párt lapjaiban széleskörű publicisztikai munkásságot is fejtett ki a megszállás ideje alatt. Horthy Miklós kormányzó kassai ünnepélyes bevonulásakor Kassa város nevében üdvözölte a magyar államfőt. A Felvidéki Egyesült Magyar Párt már a cseh megszállás idején jelölte képviselőjének és az új országgyülésre ezen a címen hívták meg a képviselőház tagjának Tagja a képviselőház mentelmi bizottságának.