1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.
Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vitéz Tóth András dr.
345 Vitéz Tóth András dr (Budapest III., Magyar Élet Pártja) 1892-ben született Negyeden, Nyitra vármegyében. Róimai katolikus, nős, ügyvéd. A középiskoláit Kecskeméten végezte, jogot a budapesti tudományegyetemen hallgatott s itt szerezte meg ügyvédi oklevelét is. 1913-ban vonult be önkéntesi szolgálatra s a háború kitörésekor Péterváradon volt tiszti iskolában. Ezredével a szerb harctérre került és a sabáci ütközetben megsebesült. 1914 augusztus 1-én a monarchiában elsőnek kapta meg a nagyezüst vitézségi érmet. Még ebben az évben, karácsonykor hadnaggyá lépett elő s Szilveszter éjszakáján újra a tűzvonalba indult. Az uzsoki szorosnál vívott harcokban ismét megsebesült. Felgyógyulása után Bruckba vezényelték gépfegyver tanfolyamra s később, mint géppuskás századparancsnok újból a szerb harctérre került. A Belgrád alatti harcokban jobb szemét elvesztette, hosszú ideig betegen feküdt s többé nem ás került vissza a harctérre. A kormányzó rendkívüli harctéri teljesítményeiért vitézzé avatta. Emléklapos százados. 1922-ben tette ile az ügyvédi és bírói vizsgát s ügyvédi irodát nyitott a fővárosban. Ügyvédi hivatása mellett kezdettől résztvett a jobboldali mozgalmiakban és a hadirokkantak mozgalmaiban is, a ikommunizmus alatt azonban, mint megbízhatatlant kizárták a hadirokkantak egyesületéből. Főként a Frontharcos Szövetség megszervezésében és fejlesztésében tevékenykedett s így kapcsolódott be a politikai életbe. Mint a Frontharcos Szövetség országos alelnöke, 1938 áprilisában a frontharcos tömegek megszervezése és egységes frontba való tömörítése terén fejtett ki nagy munkát, a Felvidék visszacsatolása idején pedig a rendbiztosító feladatok ellátása körül. 1938 őszén ő vezette a királyi várba azt a frontharcos zászlóaljat, amely a Felvidék visszacsatolása alkalmából rendezett ünnepségen a kormányzó előtt tisztelgett. 1935-ben választották meg első ízben a Nemzeti Egység Pártja programjával a főváros déli kerületében. Az elmúlt ciklusban főként nemzetvédelmi, szociális és munkáskérdésekben szólalt fel s intenzíven résztvett a tűzharcos törvényjavaslat előkészítésében is. A mentelmi ügyek legnagyobb részének ő volt az előadója. Felsőbb megbízás alapján behatóan tanulmányozta a főváros közlekedési rendjét. Érdemes munkásságot fejtett ki a gépkocsifuvarozó kisiparosok védelmében. Ő alapította meg az autótaxifuvarozók szövetkezetét (szövetkezeti kocsi), amely nemzetvédelmi célokat is szolgál s résztvett a keresztény kiskereskedők érdekvédelmi szervezkedésében is s ma is irányító szerepet tölt be ezen a téren. 1931 óta tevékeny résztvesz a székesfőváros községi politikájában is.