1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Tildy Zoltán

341 jávai együtt liptói otthonába, Tűrik és Okolicsnó községekbe menekült. Hazafias magatartása és magyarsága miatt azonban a megszálló csehek csakhamar üldözőbe vették s kénytelen volt minden vagyonától, ősi ^birtokától a kényszerhelyzet szabta áron megválni s szülőföldjét elhagyni. Visszatérése után, 1922-ben egyideig ismét katonai szolgálatot teljesített, majd mint százados saját kérelmére szolgálatonkívüli viszonyba került. Közben vagyona átmentett roncsaiból Szabolcs vármegyében kisebb birtokot vásárolt s azóta ott gazdálkodik. Tagja 'liett a megye törvényhatósági bizottságának, elnöke volt a járási mezőgazdasági bizottságnak, egyhangúan megválasztott bírája községének, Besenyődnek, gazdasági tudósítója körzetének, míg e tisztségeiről le nem mondott. Mint Gömbös Gyula politikai célkitűzéseinek híve, bekapcsolódott a politikai életbe s a Nemzeti Egyeség Pártja nyírbátori kerületének elnöke lett, az 1935. évi általános választáskor pedig a kerület mandátumával tagja lett az országgyíűlésnek. 1935 december végén Szabolcs és Ung vármegye főispánjává nevezték ki, ezt az állását 1937 augusztusáig töltötte be, amikor saját kérelmére felmentették, hogy az időközben megüresedett kenései választókerületben a Nemzeti Egység Pártja programjával felvegye a harcot a mandátumért. A kerület két ellenjelöilittel szemben igen nagy szótöbbséggel választotta meg képviselőjévé. Főispáni működéséért a Kormányzó elismerésben részesítette, vármegyéje pedig örökös törvényhatósági bizottsági taggá választotta meg. Országos társelnöke a Társadalmi Egyesületek Szövetségének s tevékeny részt vesz a tissai evangélikus egyházkerület életében is. Tildy Zoltán (Békés, Független Kisgazda Párt) 1889-ben született Losoncon. Református, nős, lelkész. Középiskoláit Balassagyarmaton és Selmecbányán végezte, theológiiai tanulmányait pedig a pápai főiskolán és Belfastban, az; Assemblys Collegeban. 1916-ban előbb Pápán volt helyettes tanár, majd a somogymegyei S'zenna községben segédlelkész, azután Oroszi község választotta meg lelkészévé és itt 1921-ig működött. 1921-től 1929-ig Tahitótfalubian volt lelkész, 1929-től 1932-ig pedig Budapesten, a Magyar Traktátus Társaság igazgató-lelkésze. 1932-ben egyhangúlag hívták meg a szeghalmi református egyház lelkészének és azóta ott fejt ki tevékenységet. Politikával már somogymegyei lelkész korában kezdett foglalkozni és a Nagyatádi-féle kisgazdapártnak volt szervezője. Nagyatádi Szabó Istvánnal együtt több népgyűlésen vett részt. 1929-ben Nagy Ferenccel és másokkal együtt a független kisgazdapárt alakítására indított mozgalmat és amidőn ez a párt 1930