1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Tildy Zoltán

342 október 12-én a békési nagygyűlésen országosan megalakult, a nagygyűlés az új párt egyik alelnökének választotta meg. 1931-ben csatlakozott ehhez a párthoz Gaál Gaszton, akit a párt vezérének választottak meg és később, még ugyanebben az évben Eckhardt Tibor is belépett a Független Kisgazda Pártba. A párt országos szervezésének során bejárta Magyarország minden vidékét és több mint ezer népgyűlésen szólalt fel. Az 1931. évi általános választáson a biharmegyei cséfai választókerületben lépett fel pártjának programjával, támogatására megjelent a választókerületben Gaál Gaszton is és Tildy Zoltán csak kevés szavazattal maradt kisebbségben, 1933-ban Bottiik József halála után a mezőkeresztesi választókerületben jelölték a független kisgazdapárt programjával, de az egységespártnak sikerült a pótválasztáson jelöltjét, Szabó Pap Károlyt Tildy Zoltánnal szemben mandátumhoz juttatni. A független kisgazdapárt petirióval támadta meg a választást, de amidőn Szabó Papp Károly a petíció tárgyalása előtt lemondott mandátumáról, Tildy Zoltán nem volt hajlandó újból elvállalni a jelöltséget. A független kisgazdapárt j eltölt je, Melezer Béla az új választáson két ellenjelöltjével szemben fölényes győzelmet aratott. Tildy Zoltán, mint a párt ügyvezető alelnöke tovább is résztvett a párt országos szervezési munkájának irányításában. Az 1935. évi általános választáson a szeghalmi választókerületben ismét éles választási harcot vívott az egységespárt jelöltjével. Tildy Zoltán kisebbségben maradt hívei ezt a választást is petícióval támadták meg és amidőn Temesváry Imre NEPpárti képviselő lemondott mandátumáról, 1936 december 27-én aa időközi választáson Tildy Zoltánt a szeghalmi választókerület egyhangúan küldötte a képviselőházba. Győzelméhez Darányi Kálmán miniszterelnök táviratilag fejezte ki jókívánságait. A képviselőház tanácskozásain élénken résztvett és az általános titkos választójogért folytatott küzdelemnek egyik előharcosa volt, különösen pedig a földreform és a mezőgazdasági lakosság szociális kérdéseivel foglalkozott. Tagja volt a külügyi bizottságnak is. 1938 augusztus 19-én, mint az ellenzéki pártok által kijelölt szónok aratott nagy sikert a székesfehérvári országgyűlés ünnepélyes ülésén. Az 1939. évi általános választáson újból fellépett régi választókerületében Szeghalmon, amelyhez a választójogi reform során a békési választókerületet is csatolták, azonkívül vezette partjának békésmegyei lajstromát is. A független kisgazdapártnak közel száz egyéni jelöltje közül egyedül ő győzött, de megválasztották a független kisgazdapárt békésmegyei listáján is. Az új országgyűlésen a szeghalmi választókerületben szerzett mandátumát tartotta meg. Tíz esztendőn át szerkesztője volt a magyar reformátusság egyetlen országos néplapjának, a Keresztyén Család-nak és egy lelkész folyóiratot, a Református Lelkipásztor-t is szerkesztette. A Független Kisgazda című politikai hetilapnak, amelyet 1931-ben alapítottak, három esztendőn át szintén szerkesztője volt, most pedig főmunkatársa. Számos teológiai és egyéb tanulmányt is írt. A független kisgazdapártnak országos ügyvezető alelnöke.