1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Teleki Pál dr.

336 választotta meg képviselőjévé. Amikor 1925 végén kipattant az úgynevezett frankhamisítási ügy, igyekeztek az ő személyét is belekeverni, Teleki Pál grófot azonban már a vizsgálat tisztázta s ezért a frankhamisítási perben nem is szerepelt. 1926 elején belépett az Egységes Pártba, amelyet Behlen István gróf hívott életre. A Közgazdasági Egyetemnek ismételten dékánja és rektora is volt. Az Erdélyből menekült ifjúság által életre hívott Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének tanára volt. A SzEFHEvel párhuzamosan alakult FEFHE és DEFHE által közösen szervezett úgynevezett Területi Szövetségnek egy időn át ugyancsak mint tanárelnök állt az élén és intézte a megszállt területről idemenekült, nehéz gazdasági körülmények között élő ifjúság gondozását Budapesten és a vidéki egyetemi városokban egyaránt. Kezdettől támogatója volt annak az elgondolásnak, hogy az egyetemi ifjúsági szervezetek különböző nagy szövetségeit egy azonos cél érdekében dolgozó közös táborban fogják essze. Az ebből a célból alakult Ifjúsági Nagybizottságnak elnöke is lett és mint ilyen érte el a MEFHOSz, a Turul, a Hungária és a kisebb négy diákszövetség legharmonikusabb együttműködését. Ebből az akcióból fejlődött ki éppen az ő kezdeményezésére a Magyar Diák Külügyi Bizottság, amelynek tanárelnöke lett. Ez a bizottság vette át 1925 folyamán a magyar egyetemi ifjúság külföldi képviseletét. Az 1920-as évek elején az egyetemi ifjúság soraiban megindult mozgalmat, amely az önsegély elve alapján gazdasági vállalkozásokat kezdeményezett, a legnagyobb mértékben támogatta. Résztvett a Centrum Nyomda és Könyvkiadóvá Hal at Rt. megalakításában és irányítóan közreműködött a Centrum Diákház Rt.-nak 1924 folyamán történt megalakításában is, amelynek alaptőke összehozásánál egy angolnyelvű dolgozatával tette lehetővé a hollandiai támogató akciók megszervezését. Két évtizede dolgozik a cserkészet katonás szellemben való kiépítésén. A cserkészetet beállította a légoltalom szolgálatába, megindította a cserkész vitorlázó repülést és a rövidhullámú rádió kiképzést. Mint föcserkész, ő szervezte meg a gödöllői világ-jamboreet 1933-ban, amelynek sikerét nemzetközi vonatkozásban világszerte nagy tekintélynek örvendő neve már eleve biztosította. Mint a cserkészek 30.000 főnyi táborának parancsnoka is, általános megelégedésre töltötte be szerepét. Amikor a felsőházat szervezték, a Közgazdasági Egyetem megválasztotta felsőházi tagjává s a felsőház megnyitásától tagja is maradt a felsőháznak mindaddig, amíg az Imrédy-kormány idején a tokaji választókerületben meg nem választották. A felsőház egyik legnagyobb tekintélyű tagja volt, ritkán szerepelt, de felszólalásait mindenkor általános figyelem kísérte. Helyet foglalt a felsőház sok bizottságában is. A numerus claususról szóló törvényt, amelyet első miniszterelnöksége idején az ő kormánya fogadtatott el a nemzetgyűléssel, a felsőházban is megvédte, amikor kiegészítése került szóba.