1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Teleki Pál dr.

337 1938 májusában, amikor Darányi Kálmánt a kormány élén Imrédy Béla váltotta fel, az új kormányban vallás- és közoktatásügyi miniszter lett. Vállalkozását pártkülönbség nélkül rokonszenvesen fogadták. Az 1938. évi eucharisztikus kongresszus idején a kormány képviseletében ő szerepelt Pacelli pápai legátus, a későbbi XII. Pius pápa oldalán. A kormány megbízásából már útközben fogadta s ugyancsak ő kísérte el a visszatérő pápai legátust. Mint vallás- és közoktatásügyi miniszter gondot fordított a főiskolai munkatáborok megszervezésére és azokat szellemi tartalommal töltötte ki. Minisztersége alatt biztosították a budapesti Központi Egyetemi Diákház létesítésével járó költségeket is. Amikor a négy nagyhatalom a müncheni találkozó után úgy döntött, hogy Csehszlovákiának közvetlen tárgyalás útján kell rendeznie a magyar lakta Felvidék visszacsatolásának ügyét, Teleki Pál grófra nagyfontosságú szerepkör hánult. Kánya Kálmán külügyminiszter mellett ő volt Magyarország második fődelegátusa s mint ilyen vett részt 1938 október 9—13. napján a komáromi tárgyaláson. Itt feltűnt azzal az óriási néprajzi és földrajzi anyaggal, amit a magyar delegáció a magyar álláspont igazolására magával vitt. Az általa felsorakoztatott anyagnak néhány héttel később döntő szerep jutott abban, hogy a német-olasz döntőbírósági ítélet egymilliónál több magyar visszatérését tette lehetővé az anyaországhoz. A felvidéki területek visszacsatolása után a Kormányzó a Magyar Érdemrend nagykeresztjével tüntette ki. Amikor Imrédy Béla miniszterelnök 1939 februárjában lemondott, a Kormányzó Teleki Pál grófot bízta meg kormányalakítással. Február 22-én mondotta bemutatkozó beszédét a képviselőházban. Több mint kétórás beszédének olyan nagy hatása volt, hogy a Ház pártkülönbség nélkül egyhangú támogatásáról biztosította Teleki Pál gróf miniszterelnököt, akinek kormányát a felsőház is egyhangú lelkesedéssel fogadta. A Nemzeti Egység Pártja a miniszterelnök javaslatára nevét Magyar Élet Pártja névre változtatta. Teleki Pál gróf fenntartotta az elődje beterjesztette úgynevezett II. zsidótörvényjavaslatot, és a kishaszonbérletek alakításának előmozdításáról és egyéb földbirtokpolitikai intézkedésekről szóló törvényjavaslatot is, amelyet szintén még az előző kormány készített. Miniszterelnöksége első hónapjában következett be Kárpátalja felszabadítása. Teleki Pál grófot az újonnan felszabadított részeken páratlan lelkesedéssel fogadták. 1939 május 4-én feloszlatták az országgyűlést s az új választási küzdelem során a Magyar Élet Pártja programját az ország különböző pontjain nagy hatással ismertette. Az általános titkos választás döntő győzelmet hozott. A megválasztott 260 képviselő' közül 178 a Magyar Élet Pártja, 9 az Egyesült Keresztény Párt. programjával vallotta magát a miniszterelnök hívének, a külön törvény alapján behívott felvidéki és kárpátaljai képviselőkkel együtt pedig a Ház 296 tagja közül 223-ra emelkedett a kormánytámogató 22