1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Tegzes László

328 a legutóbbi időkig, amidőn az egyesület elnöke lett. A politikai életbe mint Friedrich István Keresztény Nemzeti Pártjának tagja már 1919-ben bekapcsolódott. 1920-ban, Szent István-napján a soproni Széchenyi-szobor talapzatáról szólította fel Nyugat-Magyarország népét, hogy fegyverrel kezében tiltakozzék Nyugat-Magyarország elcsatolása ellen és így indult meg a felkelési mozgalom. 1926 óta tagja a főváros törvényhatósági bizottságának. Az 1931. évi általános választáson Friedrich István keresztény ellenzéki programjával választották meg a budapesti északi választókerületben képviselőnek. Az 1935. évi áltailáníois választáson nem jutott mandátumhoz, de amidőn a Közigazgatási Bíróság a déli választókerületben megsemmisítette a választást és az időközi választáson Friedrich Istvánt itt is megválasztották, Friedrich István kimondása után az északi kerület keresztény ellenzéki listáján Tauffer Gábort hívták be képviselőnek. Az 1939. évi általános választás előtt kilépett az Egyesült Keresztény Pártból és Maróthy Károly Keresztény Nemzetiszocialista Frontjának eallavármegyei listáján Maróthy Károly listavezető lemondása után kapott mandátumot. Dr Tegzes László (Somogy v-m., Magyar Élet Pártja) 1907-ben született Pécsett. Római katolikus, nős. Pécs város iparbiztosa. Középiskoláit a ciszterciták pécsi gimnáziumában végezte s a pécsi egyetemen avatták a jogtudományok doktorává. Már egyetemi évei alatt élénk résztvett az ifjúsági mozgalmakban s mint cserkésztiszt a Dunántúlon, de országos viszonylatban és a külföldön is ismertté tette nevét a vezető körök előtt. Tanulmányainak befejezése után rövid ideig ügyvédjelölt volt, majd 1932-ben Pécs város szolgálatába lépett s fokozatos előlépés után 1939 januárjában a törvényhatósági bizottság aljegyzővé választotta. 1937 óta Pécs város iparbiztosa. Élethivatásszerűen foglalkozott szociálpolitikai kérdésékkel, különösen a munkásifjúság, a munkás és kisipari kérdések és az agrár szociálpolitika terén munkálkodott s dolgozik ma is. 1938 nyarán a belügyminisztérium megbízásából résztvett a vármegyék szociálpolitikai szervezetének kiépítésében. Világnézeti és szociális kérdésekről széleskörű publicisztikai működést fejt ki, sok cikke jelent meg ezekről a kérdésekről a napi sajtóban és a folyóiratokban. A társadalmi élet terén odaadóan tevékenykedett a jobboldali nemzeti irányú egyesületekben, így az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga, a Magyar Tudományos Fajvédő Egyesület s a Fiatal Magyarság Szövetség körében, amely utóbbinak országos társelnöke, de kivette részét az egyházközségi életből is. Mint emléklapos tüzértiszt résztvett a visszatért Kárpátalja megszállásában.