1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Teleki János

329 Gróf Teleki János (Jánoshalma, Magyar Élet Pártja) 1893-ban született Koltón, Szatmár vármegyében. Római katolikus, nős, földbirtokos, a Kispesti Textilgyár Rt. vezérigazgatója. Unokája gróf Teleki Sándornak, aki Bem és Garibaldi főhadsegéde, a marsalai ezer önkéntes légió egyik parancsnoka volt s akinek koltói birtokán töltötte Petőfi Sándor mézesheteit. Középiskoláit Kalocsán és Brassóban végezte, majd katonai pályára lépett és a bécsújhelyi katonai akadémiát kitüntetéssel végezte el. Szolgálatát a volt 13. jászkun huszárezrednél kezdte meg s a világháborúban az orosz, román és olasz fronton teljesített harctéri szolgálatot. Egyszer könnyebben, egyszer súlyosabban sebesült. 1918-ban mint többszörösen kitüntetett huszárszázados kilépett a hadsereg kötelékéből. Harctéri sérülései következtében ötvenszázalékos hadirokkant. A Hadirokkantak Országos Nemzeti Szövetségének országos társelnöke. Miután szatmármegyei és bácskai birtokainak nagy részét a megszállás következtében elvesztette, 1920-ban a Magyar Általános Takarékpénztár szolgálatába lépett s a bankhivatalnoki ranglétra minden fokát megjárva, 1927-ben már osztályvezető igazgató volt. Igen behatóan foglalkozott gazdasági, főként közlekedéspolitikai kérdésekkel s széleskörű publicisztikai tevékenységet is fejtett ki ebben az irányban. 1932-ben a bank kötelékéből kivált és kiváló szervező erővel, nagy hozzáértéssel megalakította a Magyar Teherfuvarozók Országos Szövetségét. A MATEOSz megszervezésével úttörő munkát végzett. Minden állami támogatás és banktöke nélkül építette ki ezt a rendkívül fontos intézményt, amely az államvasutakkal karöltve és ia magánipar érdekeinek teljes épségben tartásával biztosítja az együttműködést az államvasút és az autófuvarozás között s mint „országúti" vasút, tervszerű megosztással bonyolítja le és osztja meg a forgalmat az államvasút és az autófuvarozás között. Az ő elgondolása alapján létesült új közlekedéspolitikai eß gazdasági rendszert úgyszólván Európa minden állama átvette, a MATEOSz érdekes és újszerű szervezetének tanulmányozására egymás után jöttek a iszakemiberek Budapestre, úgyhogy a közlekedéspolitika terén európai nevet szerzett. Tevékeny részt vett minden magyar közúti és fuvarozási kérdést tárgyaló egyesülésben vagy ipari vállalkozásban. Gazdasági és közlekedésügyi szakcikkei sűrűn jelentek meg a szaksajtóban és más lapokban, önálló szakmunkái: „A modern közlekedési politika", „A közlekedés politikai irányelvei", „Coordination sine-strasse", melyek mindegyike forrásmunkának számít a közlekedéspolitika terén. 1935-ben nagy küzdelem után a regőcei kerület választotta meg országgyűlési képviselőnek s a Házban főként kereskedelmi, közlekedési és iparügyi problémákkal foglalkozott. Bács-Bodrog vármegye törvényhatósága a vármegye