1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Milotay István

260 Dr Milotay István .gykőrös, Magyar Élet Pártja) 1883-ban született Nyírbátorban. Református, nős, író, az Üj Magyarság főszerkesztője. A középiskolát a nyíregyházi evangélikus főgimnáziumban végezte s már ebben az időben, fiatal gimnazista korában, feltűnt verseivel. Mint a debreceni jogakadémia hallgatója az ifjúság egyik vezére volt s nagy szerepet vitt az egyetemi mozgalmakban. A kolozsvári egyetemen szerezte meg jogi doktori oklevelét s ezután a Budapesti Hírlapnál kezdte meg pályáját. 1913 őszén politikai nézeteltérések miatt megvált a laptól s megindította az „Űj Nemzedék" című politikai hetilapot, amely hamarosan kivételes tekintélyre tett szert, nagy népszerűségét azonban gróf Károlyi Mihály uralma idején szerezte meg, mint a nemzeti gondolatnak bátor hirdetője, a magyarságnak szinte egyetlen tiltakozása a pacifista irányzattal szemben. 1919 februárjában szétrombolták az Űj Nemzedék szerkesztőségét, a kommün kitörése pedig szünetelésre kényszerítette a hetilapot. A bolsevizmus bukása után előbb mint felelős, később mint főszerkesztő állott a napilappá átalakult Új Nemzedék élére, 1920-ban azonban ugyancsak politikai ellentétek miatt megvált a laptól. Ekikor indította meg a Magyarság című politikai napilapot, amelynek felelős szerkesztője volt. Az első nemzetgyűlésben, mint Debrecen egyik képviselője foglalt helyet s fellépett az 1922. évi általános választásokon is, de kisebbségben maradt. Hosszú időn át teljesen írói és publicisztikai hivatásának szentelte munkásságát. 1924-ben jelent meg „Tíz esztendő" című könyve, amelyben vezércikkeit gyűjtötte össze. Nagy feltűnést keltett az „Ismeretlen ország" című cikksorozata is, amelyet a Magyarság közölt. 1930-ban adta ki „A függetlenség árnyékában" című könyvét, amely újabb cikkeit tartalmazta. Az 1931. évi általános választáson Eckhardt Tiborral együtt Miskolcon a keresztény nemzeti ellenzék listáját vezette, s 1933-ban hívták be a Házba, amikor Eckhardt, Mezőcsáton történt megválasztása után, lemondott miskolci mandátumáról. A költségvetési viták során mondott politikai és külpolitikai fejtegetéseit mindig általános figyelem kísérte s nagy sikere volt napirendi felszólalásának is, amelyben gróf Bethlen Istvánnak és Eckhardt Tibornak a revízió ügyének szolgálatában Angliában tartott előadásait méltatta. Pártokon kívül maradt, felszólalásaiban és írásaiban azonban mindinkább eltávolodott attól a politikai iránytól, melyet a „Magyarság" kiadói érdekeltsége képviselt, ezért 1934 nyarán munkatársainak nagy részével kivált a