1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vitéz Marton Béla

247 szervezte az ellenforradalmat, a bolsevista terroristák elől Szegedre menekült és a honvédelmi kormányzat ellenforradalmi osztályán teljesített szolgálatot. A kommunizmus után ennek likvidálásában mint a keresztényszocialista párt titkára vett részt. 1925-ben a Katolikus Népszövetség ügyészévé választotta és mint ilyen szerepelt a katolikus mozgalmiakban. Társelnöke volt a Reformnemzedék Országos Szervezetének, de amidőn a tagok legnagyobb része a kormánypárthoz csatlakozott, kivált a szervezetből. Az 1931. évi általános választáson az Egységes Párt hivatalos jelöltjével, Rakovszky Iván belügyminiszterrel szemben a keszthelyi választókerületben csak kevés szavazattal maradt kisebbségben. Az 1935. évi általános választáson Öttl-Pálffy Dénessel erős választási küzdelmet vívott, amit hívei petícióval támadtak meg. A Közigazgatási Bíróság az ő javára igazította ki a választás eredményét 'és ekkor került be a Házba, amelynek 1936 óta tagja. 1937-ben kilépett a keresztény gazdasági pártból és Matolcsyékkal együtt megalakította a Keresztény Nemzeti Szocialista Frontot. 1939 január 1-én megindította napilapját, a Pesti Újságot, amelynek főszerkesztője. Az 1939. évi általános választáson a keszthelyi egyéni választókerületben és a zalavármegyei lajstromon is nagy többséggel választották meg. A képviselőháznak egyik legtöbbet szereplő tagja. Vitéz Marton Béla (Közép-Pest vra., Magyar Élet Pártja) 1896-ban született Budapesten. Római katolikus, nős, szolgálatonkívüli huszárszázados, földbirtokos. Régi magyar család leszármazottja. Dédatyja berethei Marton Zsigmond, aki Kossuth Lajos atyafiságához tartozott, 1849-ben veszprémmegyei birtokán rejtegette Kossuth Lajos fiait. Atyja Marton Ödön dr„ a földművelésügyi minisztériumban miniszteri tanácsos volt. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Mint tényleges katonatiszt a cs. és kir. 11. huszárezred kötelékében 38 hónapot töltött a fronton. Katonai kitüntetései a hadiékítményes katonai érdemkereszt, a Signum Lau dis, a bolgár vitézségi érdemkereszt és a Károlyesapatkereszt. Eziidőszerint szolgálatonkívüli huszárszázados. 1919 januárjában belépett a MOVE-ba és amidőn Gömbös Gyulát elnökké választották, a MOVE ügyvezető igazgatója lett. Miután Böhm Vilmos hadügyminiszter feloszlatta a MOVE-t, annak titkos irodáját lakására vitette és onnan irányította tovább a MOVE szervez-