1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vitéz Marton Béla

248 kedését. Ezért a kommunizmus kitörésekor elfogatóparancsot adtak ki ellene, de sikerült Bécsbe menekülnie és ott résztvett a kommunisták követeinek elfogatásában, majd a bruck-királyhidai áttörési kísérletben. Később Szegedre ment és ott az ellenforradalom szervező csoportjában működött. 1922 óta Pest vármegyében, Dánszentmiklóson gazdálkodik és élénken résztvesz a vármegye társadalmi közéletében, különösen behatóan foglalkozik népnevelési és kulturális kérdésekkel. A monori járásban több szövetkezetet és gazdakört alapított, továbbá járási mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi (kiállításokat rendezett. A hazai mezőgazdaság érdekében kifejtett sokoldalú és fáradhatatlan munkásságáért a kormányzó a m. kir. gazdasági főtanácsosi címmel tüntette ki. Amidőn Gömbös Gyula kibontotta a fajvédőpárt zászlaját, résztvett a párt megszervezésében. Szapáry Lajos gróf lemondása után 1931 októberében egy időközi választáson az álberti kerület egységespárti programmal választotta meg országgyűlési képviselőnek. Még ugyanabban az évben az egységespárt újjászervezésekor a Nemzeti Egység Pártjának országos ügyvezető főtitkára lett. Ebben a tisztségében Gömbös Gyula miniszterelnöknek közvetlen munkatársa és mint országos pártelnöknek a helyettese volt. Hosszú hónapokon át folytatott alapos és minden részletre kiterjedő munkával megteremtette a Nemzeti Egység Pártjának országos szervezetét. Ennek a szervező munkának az eredménye igen nagymértékben hozzájárult ahhoz a sikerhez, amelyet a Nemzeti Egység Pártja az 1935. évi általános választások idején elért. Ugyanakkor az alberti választókerület egyhangúan választotta meg országgyűlési képviselőjének. Az 1935. évi választások után újabb hatalmas szervezési munkával megalakította a Nemzeti Egység szervezeteinek munkacsoportjait, amelyeknek társadalmi irányú tevékenysége hiányt pótló értékes munkát jelentett a városok és községek életében. Ugyancsak nagy munkát végzett akkor, amidőn felállította a Nemzeti Munkaközpontot, a Munkások Országos Szövetségének szervezetét, amely a nemzeti alapra helyezkedett munkavállalók gazdasági, kulturális és szociális érdekeit védi. A Nemzeti Munkaközpont életre hívásával nagy lendületet kapott a munkásság nemzeti irányú szervezkedése. A Nemzeti Munkaközpont keretében, mint annak országos elnöke, „Becsüld a munkát" néven éietre hívta a magyar szabadidő-szervezetet, amely az olasz „Dopolavoro" és a „Kraft durch Freude" mintájára a munkavállalók kulturális nevelését és felemelését tűzte ki céljául. Tagja Pest vármegye törvényhatósági bizottságának, a TESz társelnöke, igazgató választmányi tagja a DunaTiszaiközi Mezőgazdasági Kamarának, elnöke több gazdakörnek és egyesületnek. Alberti, Irsa, Bénye és Káva községek díszpolgára. Közéleti tevékenységének elismeréséül a kormányzó 1935-ben a Magyar Érdemrend II. osztályú keresztjével tüntette ki.