1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.
Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vitéz Leel-Őssy Árpád
238 több interpellációt mondott el a kisiparosság és munkásság érdekében, valamint a FAKSz-kölcsönök ügyében. Elnöke, majd díszelnöke lett a jászladányi gazdakörnek. Vitéz Leel-Őssy Árpád (Sarkad, Magyar Élet Pártja) 1896-ban született Kismarján, ősrégi sarkadi nemes családból. Nős, református lelkész. Középiskolai tanulmányait a debreceni református főgimnáziumban, majd theológiai tanulmányait a debreceni gróf Tisza István tudományegyetem református hittudományi karán végezte. 1914 őszén negyvenegy teológus társával együtt lemondott hadmentességi jogáról s önként jelentkezett katonai szolgálatra. Mint csapattiszt küzdötte végig a világháborút s az összeomlás után mint főhadnagy szerelt le. Több ütközetben vett részt, az olasz fronton meg is sebesült s kiválóan vitéz magatartásáért megkapta a nagyezüst és a bronz vitézségi érmet. Később a kormányzó vitézzé avatta. Tanulmányait a világháború után fejezte be s a teológia elvégzése után 1919-től 1921-ig Békésen volt segédlelkész, 1921-tői 1925-ig Kismarján, majd Berekböszörményben, most mint sarkadi lelkész működik s így visszakerült a család ősrégi fészkébe. Községében és gyülekezetében nagy szeretetnek és tiszteletnek örvend, mindenkor tevékeny és vezetőszerepet vitt az egyesületi, szövetkezeti és társadalmi életben. Egyházmegyéjének tanácsbírája, Bihar vármegye törvényhatóságának 1930 óta tagja. Elnöke a sarkadi levente egyesületnek és a tüdőgondozónak, igazgatósági tagja a Magyar Iskolaszanatórium Egyesületnek. Kulturális és szociális működése során több intézmény életrehívása fűződik nevéhez, így a többi között a berekböszörményi hitelszövetkezet, a központi elemi népiskola és kultúrház létesítése, Sarkadon a második lelkészi állás szervezése s nem utolsósorban az ifjúság lelki és szellemi életének buzgó fejlesztése. Az országos politikai életbe az 1935. évi választások alkalmával kapcsolódott be, amikor Nemzeti Egységes Pártja programjával a nagyszalontai kerület választotta meg képviselőjének. Az elmúlt ciklusban különösen a falu agrár és szociális kárdéseivel foglalkozott. Nagyobb beszédet mondott az 1935—36. évi s az azt követő költségvetések általános vitájánál, továbbá a telepítésről és más földbirtokpalitikai intézkedésekről szóló törvényjavasilat tárgyalásakor, a világháború tűzharcosainak támogatásáról, valamint a gazdasági munkvállalők kötelező öregségi biztosításáról szóló javaslatok vitájában. Tagja volt a közoktatásügyi és a társadalompolitikai bizottságnak s most is helyet foglal ezekben a bizottságokban.