1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vitéz Lénárt János dr. - Lill János

239 Vitéz Lénárt János dr (Hódmezővásárhely, Magyar Élet Pártja) 1883-ban született Hódmezővásárhelyen. Református, nős, ügyvéd. Középiskoláit Hódmezővásárhelyen végezte, majd a budapesti tudományegyetemen folytatott jogi tanulmányokat és itt avatták jogi doktorrá. Budapesten szerezte meg az ügyvédi oklevelet is. A világháború idején mint a cs. és kir. 31. gyalogezred tartalékos főhadnagya harcolt az orosz és olasz fronton és három év alatt ezredének minden ütközetében résztvett. Katonai kitüntetései a III. osztályú Vaskoronarend a kardokkal, a III. osztályú katonai érdemkereszt a kardokkal, a bronz Signum Laudis, a kisesüst vitézségi érem és a Károly-csapatkereszt. Hódimezővásárhely törvényhatósági jogú város közéletében élénk részt vesz, 1920 óta tagja a törvényhatósági bizottságnak is. Országos politikával eddig nem foglalkozott. Tagja a közjogi és a mentelmi bizottságiak. Lili János (Budapest I., Nyilaskeresztes Párt) 1899-ben született Tolnatamásiban. Római katolikus, nős, hajógép-üzemvezető. Iparos szülők gyermeke. Az óbudai hajógyárban volt géplakatostanonc és a géplakatos mesterség kitanulása után magánúton megkezdett középiskolai tanulmányait, atyjának 1918-ban üzemi baleset folytán beállott hirtelen halála után, tekintettel hattagú ellátatlan családjára, anyagiak hiányában félbe kellett szakítani. A világháború utolsó esztendejében a szerb, illetve román hadszíntéren a dunai flottilához beosztott hajókon teljesített szolgálatot. 1918 decesnber első napjaiban Vukováron fogságba esett és csak hosszas viszontagságok után 1920 június havában térhetett vissza Magyarországra. Hazatérése után a legváltozatosabb módon igyekezett megélhetéséről gondoskodni, volt napszámos, téglagyári munkás és rakodómunkás. 1922-ben a Bajor Lloyd rt. budapesti felügyelőségnél helyezkedett el, ahol különböző ipari és kereskedelmi szaktanfolyamok elvégzése után mint segédgépész, majd gépüzemvezető, 1926 óta pedig mint főüzemvezetői hatáskörrel megbízott műszaki tisztviselő áll alkalmazásban.