1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Laky Dezső

235 kedelmi miniszter a Felvidék és Kárpátalja visszacsatolása alkalmával megszervezte a polgári közélelmezést arra az időre, amíg a normális kereskedelmi élet újból megkezdődhetett. A közlekedés terén tarifapolitikai intézkedésekkel segítette elő a fogyasztók és a termelők védelmét. Az autóbehozatali vám leszállításával az automobilizmus fejlődésén igyekezett lendíteni. Minisztersége idején szervezték meg a polgári légiforgalmat és több új külföldi légi vonallal kapcsolták Budapestet a nemzetközi légi hálózatba. Megkezdték az új közforgalmi repülőtérnek építkezési munkálatait a Ferihegyen. A rádió terjesztése érdekében elrendelte a „néprádió" forgalombahozatalát. Mint iparügyi miniszter törvényhozási úton gondoskodott az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és kohászatban alkalmazott munkások gyermeknevelési pótlékáról. Felállította az Országos Ipari és Bányászati Családpénztárt, valamint a szakmai családpénztárakat és ilymódon lehetővé tette, hogy a gyermeknevelési pótlékot 1939 január 1-től fizessék, A munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1937 :XXI. te. alapján hét munkaidőt szabályozó rendeletet adott ki, amelyek hét nagy iparcsoportra (fa- és csontipar, vegyészeti ipar, vas- és fémipar, papirosipar, bőripar, sörte- és tollipar, kő- és földipar, sör- és malátaipar) vonatkoznak. Mint miniszter ugyancsak több hivatalos külföldi utat tett, nevezetesen Rómában, Berlinben és legutóbb Tallinban és Helsinkiben. Elsőízben 1938 december 11-én Ernszt Sándor halála után elrendelt időközi választáson választották meg a Nemzeti Egység Pártjának programjával képviselővé Esztergomban. Az 1939. évi általános választáson három ellenjelölttel szemben ugyancsak az esztergomi választókerületben győzött a Magyar Élet Párt programjával. Dr Laky Dezső (Csurgó, Magyar Élet Pártja) 1887-ben született Csurgón, Somogy vármegyében. Református, nős,, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára. Családja, amely magyar nemességét a XVII. század közepéig hiteles okmányokkal viszi vissza, akkor erősítette meg azt II. Ferdinánd király, Komárom vármegyéből származótt el a Tiszántúlra. Gimnáziumi tanulmányait a kaposvári gimnáziumban végezte, majd a tudományegyetemen jog- és államtudományi tanulmányokat folytatott és doktorátust tett, 1907-ben a Központi Statisztikai Hivatal szolgálatába lépett, 1909-ben miniszteri segédfogalmazó, 1919ben pedig miniszteri osztálytanácsos lett. Statisztikai hivatali működése idején nagy munkát írt a magyarországi városok pénzügyi viszo-