1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Laky Dezső

236 nyairól és megírta a magyar kivándorlás történetét is. Tudományos munkásságának elismeréséül 1918-ban a pozsonyi tudományegyetem a népességi statisztika magántanárává habilitálta. A világháború alatt az összes háborús gazdasági felvételeket vezette és munkásságának méltánylásául a királytól a II. osztályú polgári hadi éremkeresztet kapta 1916-ban. 1919 őszétől 1921 őszéig a román és jugoszláv megszállások által gazdasági életünkben okozott károkat állapította meg. Erről a munkájáról utóbb a Tudományos Akadémia kiadásában könyvben számolt be. 1921-ben a szegedi egyetem egyhangú meghívására a statisztika professzorává nevezték ki. Az 1925—26. évben a jog- és államtudományi kar dékánja volt. Elsőnek szervezte meg Magyarországon az egyetemi hallgatók kötelező testnevelését és rendszerét minden más egyetem elfogadta. Később is kiemelkedő szerepet játszott a főiskola sportkérdéseinek intézésében és évek óta az Országos Testnevelési Tanács tagja. 1926-ban a József-műegyetem egyhangú meghívása alapján a statisztika és gazdaságpolitika tanára lett. Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta meg. A rákövetkező időkben rendkívüli tudományos munkásságot fejtett ki. Megírta a magyarországi tüdővészhalandóság történetét, nagy munkában fejtette ki Magyarország népessége fejlődésének gazdasági rugóit, különös figyelmet fordítva a mezőgazdaság és az ipar szempontjának kidomborítására. Ezt a munkáját a Magyar Tudományos Akadémia a Chorin-jutalommal tüntette ki. Nagy munkákat írt az iparosságról, a kereskedőkről, az albérlők és ágybérlőkről, a közszolgálati alkalmazottiakról, a házasságon kívül született gyermekekről, a főiskolai hallgatók szociális és gazdasági viszonyairól. Kifejtette a népesedéspolitika rendszerét is. 1927—28-ig és 1929—30-ig a műegyetem közgazdasági osztályának dékánja volt, majd később a József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem megszervezése után az 1936—37. tanévben a közgazdaságtudományi karnak a dékánja. 1929-ben a Statisztikai Tanács tudományos bizottságának elnöke lett és javaslatai alapján újjászervezték a Statisztikai Hivatal összes felvételeit és rendszerbe foglalták a minisztériumok statisztikai tevékenységét. 1935 óta a Nemzetközi Statisztikai Intézet tagja. Statisztikai munkásságát a Kormányzó 1933-ban legfelsőbb elismerésével tün^ tette ki. 1935-ben az ipartanács tagjává nevezték ki és ebben a minőségben felülvizsgálta a községek és városok közüzemeit. Munkásságának elismeréséül a Kormányzó a magyar érdemrend középkeresztjét adományozta részére. 1935-ben az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének elnökévé nevezték ki. 1938-ban az újra alakított Országos Ipartanács kisipari osztályának elnöke. Már 1933-ban az Árelemző Bizottság alelnöke volt, 1936-ban az Árelemző Bizottság átszervezése után a bizottság elnökévé lépett elő, 1938-iban pedig a beruházási, program, végrehajtásával kapcsolatban az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosa lett. Ezt az intézményt szinte a semmiből az egyik legfonto-