1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Korláth Endre

225 vezette századát. 1914 decemberében az ellenség frontja mögött, a Dunajecen két hidat felrobbantott és sok hadifoglyot ejtett. Bátor magatartásáért többször részesült kitüntetésben, a többi között tulajdonosa a katonai érdemkeresztnek és a német vaskeresztnek. 1916 júliusban a Brussilow-offenzívánál hadifogságba került. A fogság idején, mint túszt és politikai foglyot, halálra ítélték, majd kényszermunkára fogták. Kétévi szenvedés után került haza, Rigában diplomáciai úton cserélték ki Kéri Pál és társai ellenében. 1926-ban kapcsolódott be a politikai életbe, amikor időközi választáson a beregszászi választókerületben egységespárti programmal képviselővé választották. Az 1935. évi választáson ugyancsak a beregszászi kerületben kapott mandátumot a Nemzeti Egység Pártja programjával. Az elmúlt ciklusban főleg katonai és társadalompolitikai kérdésekben szólalt fel. A Magyar Élet Pártja háznagya. Elnöke az Országos Frontharcos Szövetség IV. kerületi csoportjának. Dr Korláth Endre (Meghívott képviselő, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) 1881-ben született az ungmegyei Botfalván. Református, nős, ügyvéd, nyugalmazott főispán. Családja ősi ungmegyei család, amely az árpádkori Helmeczi nemzetségéből származik. Középiskoláit Sárospatakon végezte, majd Sárospatakon és Kolozsvárott folytatott jogi tanulmányokat. Budapesten 1907-fben szerezte meg az ügyvédi oklevelet. 1907-től 1913-ig Ungvárott folytatott ügyvédi gyakorlatot és 1913-ban városi tanácsos lett. Fáradhatatlanul működött a város érdekében és egyre nagyobb népszerűségre tett szert. Nevéhez fűződik az ungvári városi kereskedelmi iskola alapítása, ahol a közgazdaságtannak voJt több éven át előadó tanára. 1917-ben Ung vármegye tiszti ügyészévé választották. A háború után a húszesztendős cseh elnyomatás idején a magyar érdekek képviselője volt a prágai parlamentben, először mint képviselő, azután mint szenátor. Számtalanszor hallatta szavát a magyar kisebbség érdekében politikai, társadalmi és kulturális téren egyaránt. Állandó ellenőrzésnek: és üldözésnek volt kitéve a cseh hatóiságok részéről, nem egyszer házkutatást tartottak lakásán. 1919-ben megalapította a Magyar Jogpártot, amely később vezetése alatt a többi kárpátaljai magyar párttal egyesült és ma ici fennáll. A felszabadult Felvidék érdekében tovább folytatta tevékeny közreműködését és 1938 decemberében a magyar országgyűlés mégis