1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Keck Antal - Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc dr.

218 Dr Keck Antal (Mohács, Nyilaskeresztes Párt) 1906-ban szüeletett Gyürén, Tolna vár­megyében. Református, nőtlen, ügyvéd. Kitűnő eredménnyel végezte a budapesti tudomány­egyetemen jogi tanulmányait és jogi és állam­tudományi doktorátust szerzett. A Bethlen Gá­bor Körnek hosszú időn át elnöke is volt. Tanul­mányúton járt Németországban. 1933 óta Sikló­son működik mint gyakorló ügyvéd. Huszon­nyolc éves korában már Baranya vármegye tör­vényhatósági bizottságának tagjává választották meg és a vármegye tb. ügyésze is lett. A különböző szélsőjobboldali mozgalmakban kezdettől élénk részt vett, Baranya vármegye törvény­hatósági bizottságának ülésén indítványozta, oszlassák fel a szociál­demokrata pártot, törjék le a zsidó sajtót és vessenek véget minden nemzetellenes irányzatnak. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc dr (Kaposvár, Magyar Élet Pártja) 1881-ben született Pécsett. Római kato­likus, nős, titkos tanácsos, m. kir. belügymi­niszter. Középiskoláit Pécsett, főiskolai tanul­mányait pedig a budapesti tudományegyetem jogikarán végezte és itt avatták a jog- és ál­lamtudományok doktorává. Az ügyvédi oklevél megszerzése után Pécsett kezdett ügyvédi gya­korlatot és éveken át jogtanácsosa volt a Pécsi Takarékpénztár rt.-nak. A világháború kitöré­sekor a volt 69. közösgyalogezreddel vonult a harctérre és különböző frontokon teljesített katonai szolgálatot, több kitüntetésben is részesült. Az összeomlás után hazatérve foly­tatta ügyvédi gyakorlatát. Résztvett abban a nagyszabású hazafias mozgalomban, amelyet a szerb megszállás alatt a Linder-rezsim és a baranyai népköztársaság ellen szerveztek. Ezért az új rendszer kethónapi börtönbüntetéssel sújtotta, a szerbek pedig büntetésének kitöltése után Valjevóba internálták. A déli végek felszabadulása után 1921 október 10-én felváltotta Kiszely Gyula kormánybiztost, aki csak rövid ideig működött és a kormányzó Baranya vármegye és Pécs város főispánjává nevezte ki. Főispánsága idején teljes mér­tékben helyreállott a rend és működését felsőbb helyen is annyira méltányolták, hogy 1925 decemberében Somogy vármegye főispáni

Next

/
Oldalképek
Tartalom