1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Keck Antal - Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc dr.

219 teendőinek ellátásával is megbízták. Neve szűkebb hazája, a Dunántúl déli részein kívül országszerte ismeretessé vált és érdemei elismeréséül 1931-ben a II. osztályú magyar érdemkeresztet kapta meg. A Bethlen-kormány működésének utolsó idejében többször emlegették a miniszterjelöltek között is és a Bethlen-kormány lemondása után 1931 augusztus 24-én Károlyi Gyula gróf miniszterelnök belügyminiszternek hívta meg kabinetjébe. Az akkori nehéz viszonyok között erős kézzel tartotta fenn a rendet és a parlamentben is sikeresen verte vissza azokat a támadásokat, amelyekben a statárium, különösen pedig a gyülekezési tilalom miatt részesítették. 1932 szeptemberében a kormányzó az I. osztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki. Egy időközi választáson a rétsági választókerületben kapott mandátumot. A Károlyi-kormány lemondása után a Gömböskormányban is megmaradt belügyminiszternek. Működése idején a kormány 1,200.000 pengőt folyósított az ínségakció céljaira. 1934ben megalkotta a fővárosi törvény reformját, amelynek korszerű intézkedései a többség részéről általános helyeslésre találtak. 1934 júliusában betiltotta a nemzeti szocialista szervezkedést, ugyanakkor a belügyi tárca keretében folytatta a szociális és egészségvédelmi program végrehajtását. 1935 március 5-én lemondott belügyminiszteri állásáról és közel négy esztendei miniszteri működés után nyugalomba vonult. Az 1935. évi általános választáson már nem lépett fel, hanem a belügyminiszteri tárcáról történt lemondása óta mint,: a Magyar Nemzeti Bank ideiglenes külső szakértője működött 1935 végéig. 1936 január 5-én a kormányzó a Pénzintézeti Központ elnökévé és néhány héttel később a felsőház tagjává nevezte ki. 193Ô július 22-én titkos tanácsos lett. A felsőházban alkotmányjogi és közjogi kérdések tárgyalása idején vett részt a vitában. Amidőn 1937-ben kezdeményezésére és elgondolásai alapján megalakult a Nemzeti Önállósítási Alap és hasonló nevű Tanács, a kormányzó annak elnökévé nevezte ki. Imrédy Béla tkormányában 1938 május 13-án ismét a belügyi tárca élére került. Ezt a tárcát az Imrédy-kormány működése idején mindvégig megtartotta. Második belügyminisztensége idején adta ki a köztisztviselők egyesületi és párttagságáról szóló rendeletét, amelyben összeférhetetlennek mondotta ki a közhivatalnoki állást egyrészt a Hungarista-mozgalom tagságával, másrészt a szociáldemokratapártban való részvétellel is. Ugyanekkor rendeletet bocsátott ki az egyenruhaviselés tilalmáról. Belügyminisztersége alatt kezdődött meg az új választójogi törvény végrehajtása, amelynek során gyors egymásután adta ki a törvény által előírt rendeleteket. Azokat a társadalmi egyesületeket, amelyek különböző jótékonysági akciók örve alatt szabadkőműves kapcsolatokat tartottak fenn, rendeletileg oszlatta fel. A szociálpolitikai tevékenység előmozdítása érdekében felállította a szociális titkári intézményt. A Felvidék magyarlakta részeinek visszacsatolása után néhány hét alatt biztosította a pol-