1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vitéz Imrédy Béla dr.

206 lapos főhadnagy századosi rangfokozatot kapott s a Kormányzó 1938-ban Székesfehérvárott vitézzé avatta. Közszolgálati pályáját 1915-ben mint pénzügyi fogalmazógyakornok kezdte meg s 1919-ben rendelték be szolgálattételre a pénzügyminisztériumba. Kiváló szolgálatainak elismeréséül 1920-ban megkapta a pénzügyi titkári címet és jelleget. 1921-ben pénzügyi titkárrá nevezték ki, de még ez év végén kivált a közszolgálatból. 1922-ben a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének titkára, 1924-ben pedig főtitkára lett. Két év múlva mint igazgatóhelyettes átkerült a Magyar Nemzeti Bankhoz s 1927-ben a bank újonnan alakult közgazdasági tanulmányi és statisztikai osztályának élére állították. Nevéhez fűződik a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági tanulmányi és statisztikai szolgálatának és szervezetének kiépítése. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa 1928 decemberében igazgatóvá nevezte ki s egyidejűleg meghívta az üzletvezetőség tagjává is. Mind a magyar kormány, mind a Magyar Nemzeti Bank részéről sokszor járt kiküldetésben. 1928 márciusában részt vett a középeurópai konjunktúra kutató intézeteknek Bécsben tartott konferenciáján és ugyanebben az esztendőben a jegybankok tanulmányi és statisztikai osztályvezetőinek párisi konferenciáján is a Magyar Nemzeti Bankot képviselte. 1929-ben és 1930-ban a magyar delegációk szakértője volt azokon az értekezleten, amelyeket a trianoni szerződés rendelkezései értelmében Magyarországot terhelő pénzügyi kötelezettségek ügyében Hágában és Parisban tartottak. Ezeken az értekezleteken jött létre az úgynevezett „agrár" alap s a magyar kormány őt az alap intéző bizottságának tagjává jelölte ki. Ugyancsak a magyar kormányt képviselte az 1931 februárjában tartott bukaresti agrárkonferencián, márciusban a római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet összehívta második nemzetközi gabonakonferenciát előkészítő értekezleten, majd április és május havában a genfi nemzetközi agrárhitel tárgyalásokon. 1931 július végén a Hoover-féle moratórium-javaslat gyakorlati alkalmazása érdekében egybehívott londoni szakértői értekezleten a magyar kormány egyik képviselője volt. Ugyanebben az évben szeptemberben a kormány megbízásából résztvett a Népszövetség pénzügyi bizottságának ülésén s Magyarország valutáris helyzetéről tájékoztatta a bizottságot. 1932 júliusában a jóvátételi kérdések rendezéséről tartott lausennei konferencián szerepelt a magyar delegációban. 1932 október 1-én nevezte ki a Kormányzó a Gömbös-kormány pénzügyminiszterévé. Pénzügyminiszteri működésének elején, amikor Apponyi Albert gróf halálával a jászberényi mandátum megüresedett, a kerület a Nemzeti Egység Pártjának programjával képviselőjévé választotta meg. Mint pénzügyminiszter, erélyes intézkedésekkel helyreállította az államháztartás egyensúlyát, amely pénzügyminiszteri működése alatt fokozatosan javult. A közületeken kívül a közérdekeltségi vállalatoknál is érvényesítette a szigorú takarékosság szempontjait s ennek megvalósítása érdekében felállította a „Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságát". Beruházásokkal