1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vitéz Imrédy Béla dr.

207 élénkítette a gazdasági életet. Nevéhez fűződik a gazdaadósságok rázkódásmentes fokozatos rendezése, a gazdavédelem intézményeinek bevezetésével. A londoni gazdasági értekezleten tárgyalóképes hitelezői érdekképviseletek alakítására tett javaslatot. A Népszövetséggel és más külföldi (körökkel folytatott tárgyalásai során a külföldi hitelezők és általában a gazdasági körök jóindulatát biztosította Magyarországnak és nagyrészt tárgyalásainak köszönhető külföldi adósságaink rendezése. Nevéhez fűződik az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap újjászervezése is. Az European Gas & Electric Company-vel kötött szerződéssel biztosította az azóta nagy eredményeket felmutató olajkutatás rendszeres folytatását. Az egészséges hitelpolitika érdekében létrehozta az Ipari Munkaszervező Intézetet és a Hitelintézetek Szövetkezetét. A Kormányzó 1935 január 7-én Popovics Sándor javaslatára a Magyar Nemzeti Bank elnökévé nevezte ki. A Jegybank élén legfőbb feladatául azt tekintette, hogy egyensúlyba hozza az ország fizetési mérlegét és gyarapítsa a bank nemes devizakészletét. Ez utóbbival biztosította a külföldi hitelezőkkel való megegyezés előfeltételeit. Intézkedéseiben legfőbb célja az volt, hogy a pengő vásárló erejét megóvja. Egységesítette a felárakat s az ország különböző termelő ágazatainak érdekét összhangba hozta a deviza-gazdálkodás követelményeivel. Nem kevésbé fontos feladatának tekintette az ország belső hitelszervezetének és hitelviszonyainak rendezését. Hatalmas lépésekkel vitte előre a pénzintézeti szervezet racionalizálását. 1938 márc. 9-én a Darányi-kormány tárcanélküli közgazdasági minisztere lett. Előkészítette a Darányi-kormány nagyszabású győri programját, de éppen a gazdasági program végrehajtásának biztosítása érdekében megmaradt a Magyar Nemzeti Bank élén is. Néhány hónappal később 1938 május 14-én Darányi Kálmán miniszterelnököt váltotta fel a kormány élén. Hatalmas miniszterelnöki programját az ország közvéleménye pártpolitikai különbség nélkül osztatlan helyesléssel fogadta. 1938 nyarán különösen a szeptember utolsó napjaiban tartott müncheni négyhatalmi konferenciát megelőző hetekben az egész világ élénk figyelemmel kísérte fontos külpolitikai tanácskozásait, amelyek során Rómában és Berlinben tett hivatalos látogatásokat s az államfőt elkísérte németországi útjára. A Felvidék magyarlakta részeinek visszacsatolása érdekében kezdeményezett akciót kormánya az egész ország közvéleményének osztatlan helyeslésével folytatta. Emléketezetes a müncheni négyhatalmi konferenciát követő napokban tett kijelentése, amikor felelőssége tudatában hangsúlyozta, hogy a Felvidék magyarlakta részei visszacsatolásának ügyét a müncheni döntés alapján már elintézettnek tekinti. Mindamellett lankadatlan buzgósággal folytatta a diplomáciai munkát. Amikor Komáromban nem sikerült a közvetlen megegyezés, kormánya diplomáciai jegyzékváltások útján sem mulasztott el egyetlen alkalmat sem, hogy siettesse a magyar részek visszatérését. 1938 november 2-án a bécsi döntőbírósági ítélet teljes mértékben igazolta eljárásának helyességét. Miután a hon-