1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Hoss József - Dr. Hóman Bálint

196 viselőtestületének tagja, a köz-ségi politikában tovább is elsőrendű sze­repet játszott és a város fejlesztésében nagy érdemeket szerzett, 1933 őszén belépett a Független Kisgazda Pártba és annak a programjával választották meg az 1935. évi általános választáson Kiskunfélegyháza országgyűlési képviselőjének. Az országgyűlésen és pártja politikai életében állandóan tevékenyen közreműködött. A Kiskunfélegyházán megjelenő „A Csonkamagyarország" című politikai és társadalmi heti­lapnak felelős szerkesztője. Dr Hoss József (Veszprém vm. ( Magyar Élet Pártja) 1881-ben született a zalamegyei Újszép­pusztán. Pápai prelátus, címzetes apát, székes­egyházi főesperes, a veszprémi székesegyház kanonokja. A gimnáziumi tanulmányokat a nagykanizsai kegyesrendi főgimnáziumban vé­gezte, a hittudományi tanulmányokat pedig a budapesti tudományegyetemen és a bécsi egye­temen. 1909-től 1915-ig lelki igazgató volt a veszprémi papnevelő intézetben, 1915-től 1922-ig pedig tanár a veszprémi teológiai fő­iskolán. Ekkor kaposvári plébánosnak nevezték ki s itt működött 1936-ig. Somogy vármegyében és Kaposvárott élénken résztvett a városi és megyei életben, különösen szociális és karitatív tevékeny­ségével szerzett általános megbecsülést és szeretetet. Nevéhez fűző­dik Kaposváron a szegénygondozásnak az egri norma szerinti beve­zetése. Veszprém vármegyében is élénk működést fejtett ki a társa­dalmi, kulturális, jótékonysági életben. Felelős szerkesztője volt a Veszprémi Hírlapnak. 1922-ben a hollandiai Tilbourgban járt misz­sziós tanulmányúton. Dr Hóman Bálint (Székesfehérvár, Magyar Élet Pártja) 1885-ben született Budapesten. Római kato­likus, nős, vallás- és közoktatásügyi miniszter. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Budapes­ten végezte s itt avatták bölcsészettudományi doktorrá. Hivatali pályáját még egyetemi évei alatt kezdte meg a budapesti Egyetemi Könyv­tárban, ahol 1903-tól 1922-ig működött s leg­utóbb a kézirat- és levéltári osztály vezetője volt. 1922-ben az Országos Széchenyi-Könyvtár igazgatójává, 1923-ban pedig a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójává nevezték ki s ezt az állását 1932 októberéig töltötte be. A Pázmány Péter-tudományegyetem 1915-ben magán-

Next

/
Oldalképek
Tartalom