1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Gesztelyi-Nagy László

178 orvosi szolgálat szabályozásáról, a városi számvevőségek államosításáról, a közúti közlekedés szabályozásáról szóló javaslatoknak. Általános érdeklődést váltott ki a középiskolai tanulóifjúság kommunista szervezkedése tárgyában a belügyminiszterhez és a kultuszminiszterhez intézett interpellációja. Jegyzője volt a képviselőház közigazgatási bizottságának s tagja az állandó igazolóbizottságnak és az igazságügyi bizottságnak. Az Országos Frontharcos Szövetség nagykállói járási csoportjának elnöke. Dr Gesztelyi-Nagy László (Kiskőrös, Magyar Élet Pártja) 1890-ben született Lövőpetrin, Szabolcs vármegyében. Református, nős, m. kir. gazdasági főtanácsos, egyetemi magántanár, Szabolcs vm. tb. főjegyzője, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatója. A gimnáziumot és jogi tanulmányait a sárospataki református Kollégiumban végezte. Doktorrá a kolozsvári tudományegyetemen avatták. Már sárospataki diákkorában élénk résztvett az ifjúsági mozgalmakban, elnöke volt a Sárospataki Jogászegyletnek, a Széchenyi-Szövetségnek, főtitkára az Irodalmi Önképző Társulatnak és társszerkesztője az Ifjúsági Közlönynek. Mint VIII. osztályú gimnazista a magyar irodalomban tanúsított előmeneteléért a Magyar Tudományos Akadémia Kazinczy arany-jutalmát kapta meg. Másodéves joghallgató korában mint a jogakadémia legkiválóbb növendéke megkapta a Ballagi jutalmat. Kétízben elnyerte a hittanhallgatók részére kitűzött pályadíjakat is. Népköltési gyűjteményeivel kétízben is első díjat nyert országrészi pályázaton. A sárospataki Széchenyi Szövetség megbízásából a Magyar Gazdaszövetség ellenőrzése mellett az ország különböző részein gazdatársadalmi és szövetkezeti előadásokat tartott. Közszolgálati pályáját 1915-ben kezdte és egy körjegyzői irodában mint segédjegyző dolgozott, hogy a legalsóbb fokú közigazgatást is megismerje. 1916-ban kinevezték a földmüvelésügyi minisztériumba gyakornoknak és egy évig a mezőgazdasági munkásügyi osztályban dolgozott. 1917-től 1922-ig a Magyar Gazdaszövetség tisztviselője volt mint segédtitkár, titkár és ügyvezető-titkár. 1922-ben a DunaTiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatójává nevezték ki és megszervezte ezt a kamarát, amely országos viszonylatban is jelentős gazdatársadalmi tényező. Nagyobb tanulmányai jelentek meg az ország legjelentősebb folyóirataiban, heti- és napilapjaiban, a Magyar Gazdák Szemléjében, a Közgazdasági Szemlében, a Magyar Szemlében, a