1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Gesztelyi-Nagy László

179 Budapesti Szemlében, a Katholik us Szemlében, a Protestáns Szemlében, Űj Életben, a Mezőgazdasági Közlönyben stb. 1921—22-ben belső munkatársa és mezőgazdasági rovatvezetője volt a Szózatnak, belső munkatársa a Hazánknak és helyettes szerkesztője a Magyar Gazdák Szemléjének. 1938-ban nagy tanulmánya jelent meg a Rómában szerkesztett Le Travail Agricole című nemzetközi folyóiratban ,„A föld és ember viszonya Magyarországon" címen. Több tanyai és falusi itárgyú rádióelőadást tartott. Mint kamarai igazgató az Alföld speciális gazdasági viszonyait és tanyarendszerét tanulmányozta. Tanulmányainak eredményét számos cikken kívül a Magyar tanya, A tanyavilág élete, A tanya világ egészségügyi igazgatása és más műveiben tette közzé. A tanyakérdésnek számos szakértekezleten előadója volt. 1933-ban javaslatára valósították meg a Széchenyi tiszai emlékhajózás gondolatát. Európának csaknem valamennyi országát beutazta és útitapasztalatait különböző cikkekben közölte. Tudományos irodalmi munkássága alapján 1929-ben a közgazdaságtudományi kar „Mezőgazdasági politika, figyelemmel az Alföld viszonyaira" című tárgykörből egyetemi magántanárrá habilitálta és ezt a József Nádor Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem is megerősítette. Előbb Szabolcs vármegye tb. aljegyzőjének, majd 1930-ban tb. főjegyzőjének nevezték ki. A TESZ 1930-ban díszjelvénnyel tüntette ki, a kormányzó pedig 1932-ben a mezőgazdaság fejlesztése érdekében kifejtett munkássága elismeréséül a m. kir. gazdasági főtanácsosi címet adományozta részére. Többezer kötetes szakkönyvtárának Széchenyire vonatkozó művei olyan gyűjtemény, amely párját ritkítja. Számos tudományos és társadalmi egyesületnek elnöke, tiszteletbeli, választmányi és igazgatósági tagja. Az Országos Gazdasági Szakoktatási Tanács, az Országos Gazdasági Szociálpolitikai Tanács és az Országos Közoktatásügyi Tanács tagja. Igazgatósági tagja a Hangya-központnak és a Hangya Iparnak és irányítója a Hangyapropagandának, az OMGE üzemi bizottságának tagja. Az Országos Sajtókamara III. szakosztályának elnöke és a Kamara igazgatóválasztmányának tagja. A Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamarának tb. örökös tagja. Kecskemét város politikai, társadalmi és gazdasági életében élénk résztvesz, a törvényhatósági bizottságnak 1923 óta tagja és tagja Pest vármegye törvényhatósági tanyai bizott_ ságának. A Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara 106 holdas mintagyümölcsöse és kertmunkásképző iskolája az ő nevéhez fűződik. Egyetemi előadásain kívül számos gazdaságpolitikai, szövetkezeti és egyháztársadalmi előadást tart. 1921 és 1922-ben belső munkatársa és mezőgazdasági rovatvezetője volt a Szózatnak, belső munkatársa a Hazánknak és ugyanakkor helyettes szerkesztője a Magyar Gazdák Szemléjének. 37 önálló művén kívül 120 nagyobb tanulmánya és kétezer többnyire szakcikke jelent meg különböző lapokban, amelyek mind a magyar földdel és a magyar nép gazdasági és szociális kérdéseivel foglalkoznak. 12*