1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Donáth György - Dr. Eckhardt Tibor

161 Dr Doná th György (Budapest III., Magyar Élet Pártja) 1904-hen született Budapesten. Római ka­tolikus, nős, miniszteri fogalmazó. Osi székely, úgynevezett primőr (főnemesi rangú) család­ból származik. Budapesten a II. ker. katolikus főgimnáziumban végezte a középiskolát és a Pázmány Péter-tudományegyetemen szerezte meg a doktori diplomát. Statisztikai fogalmazói szakvizsgát is tett. Középiskoláinak elvégzése után a magántisztviselői pályára ment és csak 1932-ben lépett állami szolgálatba. Képviselővé választása előtt a Központi Statisztikai Hivatalban miniszteri fogal­mazó volt. Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején a magyar ifjú­ság problémájára vonatkozó adatokat dolgozta fel és különleges be­osztásban ezzel összefüggő tervezeteket készített. Később a hivatal hitelügyi, külkereskedelmi és elnöki osztályaiban működött. A poli­tikai életbe a Magyar Élet Mozgalom megszervezése idején kap­csolódott be, de ezt megelőzően már 1934-ben több jobboldali egyesületben fejtett ki tevékenységet. A Magyar Élet Mozgalom fővárosi szervezetének megszervezője, majd egyik vezetője. Számos jobboldali ifjúsági alakulatban és egyesületben visel vezető tiszt­séget és fejt ki tevékenységet. Dr Eckhardt Tibor (Csanád-Arad-Torontál vm,, Független Kisgazda Párt) 1888-ban született Makón. Római katolikus, nős, m. kir. titkos tanácsos, nyugalmazott államtitkár, a miniszterelnökség és a külügy­minisztérium sajtóosztályának volt vezetője. Egyetemi tanulmányait a budapesti, berlini és párisi egyetemen végezte és 1908-ban avatták Budapesten az államtudományok doktorává. Később, már országgyűlési képviselő korában, egyhangú kitüntetéssel letette a két jogtudo­mányi kiegészítő szigorlatot és a jogtudomá­nyok doktorává is felavatták. Közigazgatási pályára lépve, 1908-ban Makón tiszteletbeli szolgabíró lett, majd rövidesen belügyminisz­tériumi segédfogalmazónak nevezték ki, de mint főispáni titkár továbbra is Csanád vármegyében maradt. 1913-ban a belügyminisz­tériumba rendelték és a háború kitöréséig a vármegyei osztályon teljesített szolgálatot. A világháború alatt Betegh Miklós erdélyi kormánybiztos mellé osztották be, 1916-ban pedig, amikor a kor­ii

Next

/
Oldalképek
Tartalom