1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Donáth György - Dr. Eckhardt Tibor

162 mánybiztosság megszűnt, Torda-Aranyos vármegye alsójárási főszolgabírójának választották meg és ezt az állást a román megszállásig töltötte be. A forradalom kitörésekor a rend fenntartására karhatalmat szervezett és mint annak parancsnoka a havasi román lázadókkal szemben kéthónapon át védte a magyar vidékeket. A románok elfogató parancsot adtak ki ellene és ezért menekülnie kellett. így jutott Aradra, ahol később Károlyi Gyula gróf ellenforradalmi kormányának megalakulásakor mint a miniszterelnökség elnöki osztályának vezetője és mint sajtófőnök működött. Az ellenforradalmi kormánnyal együtt került Szegedre, ahol Károlyi Gyula gróf miniszterelnök lemondása után a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetését vette át. A kommün bukásaikor követte Horthy Miklós fővezért Siófokra és a nemzeti hadsereg vezérkarában a külpolitikai osztályt vezette. Amidőn Horthy Miklós fővezér bevonult Budapestre, az újonnan szervezett magyar külügyminisztériumban megalakította a sajtóosztályt. Teleki Pál gróf első miniszterelnöksége idején meghívta a miniszterelnökségi sajtóosztály élére. Ezt az állását megtartotta Bethlen István gróf miniszterelnökségének kezdetén is egészen addig, amíg a kiskundorozsmai választókerületben Schandl Károly lemondása után egy időközi választáson egységespárti programmal képviselőnek választották meg. Nagy tehetségével és széleskörű műveltségével csakhamar tekintélyt szerzett magának a második nemzetgyűlésen, amelynek egyik legérdekesebb szónoka volt. Az Egységes Pártnak ahhoz a szárnyához tartozott, amely Gömbös Gyula körül tömörült és amely a keresztény, nemzeti program intrazigens megvalósítását követelte. Amidőn Gömbös Gyula szűkebb baráti körével együtt éppen politikai okokból kilépett az Egységes Pártból, Eckhardt Tibor is vele tartott és részt vett a Gömbös-féle Fajvédő Párt megalakításába» és az első fajvédő kiáltvány megszerkesztésében. A Bethlen-kormánnyal szemben a legélesebb ellenzéki álláspontra helyezkedett és éppen ezért az 1926 decemberi általános választáson, amikor a kormánypárt vezetősége a fajvédő ellenzék letörését tűzte ki feladatának, Eckhardt Tibor saját szülőföldjén maradt kisebbségben. Egy ideig visszavonult a közélettől, de a külföldön hatalmas propagandát fejtett ki a magyar ügy érdekében és nagyon értékes összeköttetéseket szerzett. Miután Rothermere lord a Daily Mail hasábjain megindította a revíziós mozgalmat és Magyarországon megalakították a Revíziós Ligát, Herczeg Ferenc elnök mellett ő lett a liga ügyvezető alelnöke. A Revíziós Liga megbízásából

1 hosszabb körutat tett Észak-Amerikában és a nagyobb városokban nagysikerű előadásokon ismertette a békeszerződés igazságtalanságait. Propaganda körútja során többízben járt Londonban és ismételten vendége volt Rothermere lordnak. Az 1931. évi általános választáson Miskolcon jelölték keresztény ellenzéki programmal és az általa vezetett lista több mint ezer szó • •#*