1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Darányi Kálmán

157 amelyet még előde kezdeményezett, majd az újjáalakult Gömbös-korkarmány 1935 áprilisban elfogadott négyéves munkatervének tárcája körébe tartozó részét készítette elő. Nevéhez fűződik a hitbizományi reform, a telepítési törvény és a gazdaadóságok rendezésének megvalósítása, valamint az új bortörvény is. Amidőn Gömbös Gyula 1936 májusában betegszabadságra ment, a kormányzó őt bízta meg a miniszterelnök helyettesítésével. 1936 július 22-én a kormányzó titkos tanácsossá nevezte ki. 1936 szeptember 1-én Gömbös Gyula orvosi tanácsra egy müncheni szantóriumba vonult, de távozása előtt felkérte Sztranyavszky Sándor házelnököt, hogy a választójogi reform megvitatására pártközi értekezletet hívjon egybe. Darányi Kálmán, mint helyettes miniszterelnök, a maga részéről is a pártokkal teljes egyetértésben óhajtotta a választójogi kérdés megoldását. Gömbös Gyulának 1936 október 6-án bekövetkezett halála után a politikai életben Darányi Kálmán felé fordult a közbizalom és a kormányzó Gömbös Gyula temetése után, október 10-én, Darányi Kálmánt bízta meg kormányalakítással. Darányi Kálmán változatlanul megtartotta a Gömbös-kormány tagjait és a Nemzeti Egység Pártja is Gömbös Gyula utódjának választotta meg. Miniszterelnöki bemutatkozását az országgyűlés mindkét házában pártkülönbség nélkül általános tetszéssel fogadták. 1936 november végén Kánya Kálmán külügyminiszterrel együtt elkísérte Horthy Miklós kormányzót olaszországi hivatalos útjára. Az államfő római látogatása alkalmából fontos tanácskozásokat folytatott Mussolinival és Ciano külügyminiszterrel. Olaszországból az osztrák államfő meglátogatására Bécsbe vezetett Horthy Miklós kormányzó, valamint a kíséretében levő magyar államférfiak útja. December 2-án Budapest ünnepi fogadtatásban részesítette a hazatérő kormányzói párt és az államférfiakat. Darányi Kálmán rádióbeszédben tájékoztatta a magyar közvéleményt a külföldi út jelentőségéről. 1936 december 3., 4. és 5. napjain tartották meg a választójogi reform megvitatására egybehívott pártértekezletet. Még ugyanebben a hónapban a Társadalmi Egysületek Szövetsége díszelnökének választotta meg Darányi Kálmánt. Amidőn 1937 február 3-án Kozma Miklós belügyminiszter lemondott, Darányi Kálmán ideiglenesen átvette a belügyminisztérium vezetését is és április 10-ig, Széli József belügyminiszteri kinevezéséig vezette ezt a minisztériumot. Erre az időre esik első vidéki útja, amidőn Szegeden tartott nagy beszédet, amelyben nyilatkozott a készülő alkotmányjogi reformokról, a szociális kérdésekről és megjelölte a zsidókérdés megoldásának útját is. Költségvetési expozéjában bejelentette, hogy még 1937 folyamán az országgyűlés eflé kerül a választójogi reform. 1937 májusában először Miklas osztrák szövetségi elnök és neje, Schuschnigg kancellár kíséretében, majd Victor Emánuel olasz király és császár, hitvese és Mária hercegkisasszony Ciano gróf külügyminiszter kíséretében viszonozták a magyar kormányzói pár látogatását.