1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Darányi Kálmán

158 1937 nyarán az országgyűlés mindkét háza egyhangúan elfogadta a kormányzói jogkör kiszélesítéséről és a kormányzói választásról szóló törvényjavaslatot. Előterjesztésére felállították az Öntözési Hivatalt és a kormány bejelentette, hogy 80 millió pengőt fordít az öntözésre. Augusztusban látogatást tett Schuschnigg kancellárnál Salzburgban és Isçhlben, amit az osztrák kancellár októberben viszonzott. November végén Darányi Kálmán Berlinbe utazott, ahol Hitler vezér és kancellárral, Göring miniszterelnökkel és Neurath báró külügyminiszterrel folytatott Kánya Kálmán társaságában fontos tanácskozást. Miután az országgyűlés elfogadta a Felsőház újabb jogkörének megállapításáról szóló javaslatot, a Darányi-kormány előkészítette a harmadik alkotmányjogi reformot is és 1937 december 9-én Darányi Kálmán a Nemzeti Egység Pártjának értekezletén bejelentette, hogy elkészült a választójog reformjáról készült javaslat, amelyet december 30-án, a miniszterelnök Ígéretéhez képest Széli József belügyminiszter nyújtott be a képviselőházban. Miniszterelnöki működésében valóságos útjelző az a munkaprogram, amelyet 1938 március 6-án adott Győrben és amelynek középpontjában a millárdos beruházás áll. Ez lehetővé tette a hadsereg fejlesztését és korszerű felszerelését, miután már januárban elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, majd azt követően a Népszövetség pénzügyi bizottsága is javaslatot tett Magyarország pénzügyi ellenőrzésének megszüntetésére. A győri program után, március 9-én újjáalakította kormányát. Ekkor vette át Marschall Ferenc a földművelésügyi tárcát, amelyet Darányi Kálmán 1935 január 9 óta vezetett. Még földművelésügyi minisztersége idejére esik a mezőgazdasági munkások kötelező öregségi biztosításának törvénybe iktatása. A szélső jobboldali túlzókkal szemben óvatosságra intette a közvéleményt és április 3-án előterjesztésére Horthy Miklós kormányzó rádiószózattal fordult a nemzethez, A választójogi reform megszavazása után a Darányi-kormány előkészítette „a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról" szóló javaslatot és május elején megkezdték az úgynevezett első zsidójavaslat tárgyalását. Közben, május 13-án a Darányi-kormány benyújtotta lemondását, mert a közjogi reformok megvalósulásával s a győri gazdasági program előkészítésével befejezettnek látta vállalt szerepét s megalakult az Imrédy-kormány. Ekkor Darányi Kálmán rövid időre visszavonult a magánéletbe. A kormányzó 1938 november 29-én újból teljes elismerését fejezte ki Darányi Kálmánnak és amidőn Kornis Gyula a NEP disszidenseinek kilépése után lemondott a házelnökségről, december 5-én nagy többséggel Darányi Kálmánt választották meg utódául. Házelnöki székfoglalójában a parlamentáris elvek hagyományos őrizőjének vallotta magát és a házelnöki székben is csak növelte azt a tekintélyt, amelyet addigi közéleti pályáján méltán kiérdemelt. Az 1939. évi általános választás után, amelyen a Tapolca— balatonfüredi választókerület egyhangúan választotta meg, újból megválasztották a képviselőház elnökének. 1939 júniusában agytrombó-