1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Darányi Kálmán

156 sített. Édesapja egyike volt a budafoki gyümölcskultúra megteremtőinek s ö is eredményes munkásságot fejtett ki ezen a téren. A képviselőház tárgyalásai során főként gazdasági és pénzügypolitikai kérdésekben szólalt fel nagy hozzáértéssel. Dr Darányi Kálmán (Tapolca—Balatonfüred, Magyar Élet Pártja) 1886-ban született Budapesten. Református, nős, m. kir. titkos tanácsos, volt földművelésügyi miniszter és miniszterelnök, a képviselőház elnöke. Néhai Darányi Béla volt földművelésügyi államtitkár fia és a legnagyobb magyar agrárpolitikusnak, Darányi Ignácnak unokaöccse. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, itt avatták az államtudományok doktorává. Azután hosszabb külföldi útra ment. amelynek során Európa legnagyobb részét bejárta. A világháború idején, mint a cs. és kir. 13. huszárezred tartalékos főhadnagya, az orosz, majd a román harctéren teljesített szolgálatot és vitéz magatartásáért többször részesült kitüntetésben. Pályáját 1909-ben mint közigazgatási gyakornok kezdte Pest vármegyében és nem sokkal később a belügyminisztériumba került, mint segédfogalmazó. 1910-ben ismét varmegyei szolgálatba lépett és Fogaras vármegyében helyettes főszolgabíró, majd vármegyei főjegyző lett. Ebben az időben Fogaras vármegye főispánja Széli József volt, aki később a Darányi-kormányban mint belügyminiszter foglalt helyet. 1917 júliusában a király Darányi Kálmánt Zólyom vármegye főispánjává nevezte ki. Ebben az állásában érte a forradalom és ekkor visszavonult a közélettől. 1920-ban Győr vármegye, Győr város és Komárom vármegye kormánybiztosának, majd későibb főispánjának nevezték ki. 1923-ban Mosón vármegyének is főispánja- lett és 1924-ben mint Győr, Mosón és Pozsony egyesített vármegyék és Győr város főispánja folytatta főispáni működését 1927-ig. A Gieswein Sándor halálával megüresedett magyaróvári választókerületben 1927-ben választották meg egységespárti programmal országgyűlési képviselőnek, a következő ciklusban pedig a bailatonfüredi kerületben lett képviselő. Már 1928-ban Bethlen István gróf miniszterelnökségi államtitkárnak hívta meg és ebben az állásában feltűnt kitűnő adminisztratív tehetségével. A Bethlen-kormány lemondása után Károlyi Gyula gróf felkérésére is megtartotta állását, sőt a Gömbös-kormány idején is megmaradt állásában, amíg 1935 január 7-én Kállay Miklós lemondása után földművelésügyi miniszterré nem nevezték ki. 1935 márciusában a Gömbös-kormány újjáalakulása után is megtartotta a földművelésügyi tárcát. Miniszteri működéséhez fűződik az új erdőtörvény megalkotása.