1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.
Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Csizmadia András - Csoór Lajos
152 Csizmadia András (Békés vm., Magyar Élet Pártja) 1872-ben született, Orosházán. Evangélikus, nős, kisbirtokos, gazdasági főtanácsos. Az elemi iskola hat osztályát szülővárosában végezte s már kora ifjúságától kezdve gazdaságának élt, fiatalon belekapcsolódott a gazdamozgalmakba s a helyi közéletbe. Gazdatársainak megbecsülését közéleti munkásságával s azzal szerezte meg, hogy a háború alatt hadbavonult gazdatársainak birtokán biztosította a termelés folytonosságát. A földművelésügyi kormány ezért 1916-ban külön köszönő iratot is intézett hozzá. A kommün alatt szsmbeszállva a bolsevisták terrorjával, több birtok kommunizálását sikerült meggátolnia s a román megszállás alatt is kitűnt hazafias és áldozatkész magatartásával. Tevékenyen résztvett az Orosházai Kisbirtokos Szövetség megalakításában és annak ma is elnöke. Az országos politikai életbe a második nemzetgyűlés választásakor kapcsolódott be, amikor az orosházai kerület kisgazdapárti programmal választotta meg képviselőjévé. Nagyatádi Szabó Istvánnal együtt ő is csatlakozott Bethlen István grófhoz s így később már az Egységes Párt programjával képviselte az orosházi kerületet, amely azóta minden választás alkalmával megajándékozta bizalmával. Higgadt, megfontolt felszólalásai mindig figyelmet keltettek, gyakran szólalt fel a pártértekezleteken is, mindig a mezőgazdaság és a szőlősgazdák érdekében. Választókerületének érdekeit osztálykülönbség nélkül szolgálta, városának különböző vonatkozásban sok munkaalkalmat is szerzett. Ö kezdeményezte a földreform során kiosztott földek vételárának csökkentését, amit sikerült is megvalósítani. Tagja Békés vármegye törvényhatósági bizottságának. Csoór Lajos (Aszód, Népakarat Párt) 1893-ban született Aszódon. Római katolikus, nős, lapszerkesztő és lapkiadó. Kilencesztendős korában árván maradt még három kisebb testvérével s özvegy édesanyja nagy nélkülözések és a legnehezebb munka mellett nevelte mind a négy őj ükét. Középiskoláit a nagyváradi premontrei gimnáziumban, a jogot a nagyváradi jogakadémián végezte. 1914-ben bevonult és az összeomlásig frontszolgálatot teljesített, megsebesült, több kitüntetést kapott és mint tartalékos hadnagy szerelt le. 1918-ban az Országos Magyar Földbérlő Egyesülethez került mint fogalmazó, utóbb itt titkár és igazgató lett,