1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Csorba Antal

153 amíg 1925-ben megalapította A Föld című kisgazda politikai hetilapot. Ennek a lapnak betiltása után az Igazság, című kisgazda politikai lapot, valamint a Kisiparosok Lapját adta ki, amelyek ma is megjelennek. Több önálló könyve, füzete és sok szakcikke jelent meg, Szépirodalmi munkásságot is fejtett ki a novella és líra terén. Az országgyűlésbe az 1935-ös választások alkalmával a turai kerület küldötte be a Népakarat Párt programjával. Az országgyűlés egyik legszorgalmasabb felszólalója volt, úgyszólván kivétel nélkül minden törvényjavaslatnál kifejezésre juttatta a kisparasztság, munkásság és kisiparosság felfogását, azonfelül pedig hétről hétre interpellációkban vitte az országgyűlés elé a falu kérdéseit. Különösen a gazdaadósságok, a földbirtokpolitikai, adó- és pénzpolitikai kérdésekben szólalt fel. Szélső jobboldali képviselőnek számították, de emellett a magyar alkotmányos álláspontot több felszólalásában a leghatározottabban kifejezte s a polgári szabadságjogoknak és a kormányzati felelősségnek védelmében sok sikert ért el. Az 1939. évi általános választáson régi kerülete, amely kibővült s az aszódi kerület nevet kapta, közel 80 százaiákos szótöbbséggel választotta meg újból két ellenjelölttel 1897-ben született Hajdúböszörményben. Református, nős, ügyvéd, Hajdú vármegye tiszteletbeli főügyésze, ősrégi kálvinista hajducsaládok leszármazottja mind apai, mind anyai ágon. Középiskoláit a hajdúböszörményi református főgimnáziumban végezte el, majd Budapesten és Debrecenben folytatott jogi tanulmányokat s itt szerezte meg a tudori oklevelet, valamint az ügyvédi oklevelet is. A világháborúban a debreceni 3. honvédgyalogezred kötelékében mint tartalékos zászlós mindvégig az olasz fronton harcolt. Részt vett az 1917 októberi olaszfronti áttörésben és elönyomulásban, a Monte Tomba körüli harcokban, 1918 júniusában a piavei áttörési kísérlet harcaiban, végül 1918 őszén az olasz offenzíva elleni védekező utóvédhaircokban. Vitéz magatartásáért többször kitüntették, a kisezüst, a bronz vitézségi érem és a Károly-kereszt tulajdonosa. A forradalmi időkben az Ébredő Magyarok táborához csatlakozott és a kommün kitörése után Hajdúböszörményben ellenforradalmi szervezkedést indított meg, röpiratokat írt és terjesztett. Ezért letartóztatták és Debrecenbe, majd Budapestre hurcolták. A belügyi népbiztosságon Korvin Klein Ottó súlyosan bántalmaztatta. Előbb a Markóutcai fogházban, majd a kőbányai gyűjtőfogházban raboskodott s csak a kommün összeomlásakor, száztizenkétnapos fogság után szabadult ki. A jobboldali gondolatnak tántoríthatatlan híve volt. Több, a jobbszemben. Dr Csorba Antal (Hajdú vm., Magyar Élet Pártja)