1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Csilléry András

151 részét az ellenforradalmi mozgalmakban. Irányító tagja volt a Fehérház szervezetnek és a Peidl-korcnány eltávolításánál jelentős ezerepet töltött be, mert néhány ellenforradalmár társával együtt behatolt a minisztertanácsi terembe és lemondásra szólította fel az éppen ülésező kormány tagjait. 1919-ben a Friedrich-kormány nép­egészségügyi minisztere volt és újjászervezte a népjóléti és munka­ügyi minisztériumot. Nehéz munkát végzett a teljesen leromlott egészségügyi viszonyok rendezésével is. Az orvostársadalom életé­ben 1919 óta változatlanul jelentős szerepet tölt be. Megalapította a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületét, amelynek hosszú időn át ügyvezető-igazgatója volt és öt éven át szerkesztette a MONE Orvos­társadalmi Szemlét, amelyet ugyancsak ő hívott életre. 1927-ben az orvostársadalom egyhangú bizalma folytán az Országos Orvos­Szövetség elnöki székébe került és ezt a tisztét hét éven át töl­tötte be. Megvetette alapját az Orvosok Nyugdíjintézetének, amely­nek ma is elnöke. Fontos szerepe volt a tszociális biztosításról szóló törvények megalkotásánál is. 1928 novemberében az Országos Társa­dalombiztosító Intézet főorvos-igazgatójává nevezték ki, de három év múlva önként lemondott állásáról. A debreceni gróf Tisza István tudományegyetem már 1921-ben meghívta szakelőadónak, majd 1934-ben újra meghívták és azóta szakelőadója az egyetemnek és Budapesten folytat magángyakorlatot. Először 1922-ben választották meg a székesfőváros északi választókerületében nemzetgyűlési képviselőnek kereszténypárti programmal és. 1926-ban ugyanez a választókerület országgyűlési képviselővé választotta, de 1928-ban, akkor, amidőn az OTI főorvos-igazgatójává nevezték ki, lemondott a képviselőségről. Az 1931. évi általános választáson a budai választókerületben első pótképviselő lett és 1932-ben hívták be kép­viselőnek. Azóta megszakítás nélkül tagja a képviselőháznak és pedig hosszú éveken át a Keresztény Gazdasági Párt programjával, legutóbb pedig a Magyar Élet Pártjának keretében. Az 1939. évi választáson ugyanis Budapestnek mindhárom választókerületében a MÉP programjával indult és országgyűlési képviselővé választották, de a budai választókerületben nyert mandátumát tartotta meg. A képviselőházban főként közgazdasági, közegészségügyi, kórházi és szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozik. 1936 óta tagja a 33-as, illetve a 36-as országos bizottságnak és az országos honvédelmi bizottságnak is. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1920 óta választott, 1930 óta pedig örökös tagja. Wolff Károly mellett a Keresztény Községi Pártnak ügyvezető-elnöke volt, majd Wolff Károly halála után az elnöki székben utóda lett és ma elnöke a Magyar Élet Keresztény Községi Pártjának. A Nagy Budapest poli­tikai és várospolitikai hetilap főmunkatársa. A társadalmi és egye­sületi életben is élénk szerepet tölt be, azonkívül tagja az Országos Testnevelési Tanácsnak és a Közegészségügyi Tanácsnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom