1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Bencs Zoltán

128 lattól, átvette az abaujkéri családi birtok vezetését és ma is ott gazdálkodik. Már korán belekapcsolódott vármegyéjének politikai és gazdasági életébe, emellett behatóan foglalkozott mezőgazdasági, pénzügyi és közigazgatási kérdésekkel. 1932-ben a gróf Hadik János halálával megüresedett tornai kerületben választották meg első ízben, a Nemzeti Egység Pártja programjával egyhangú választással országgyűlési képviselővé, az 1935. évi általános választások során pedig többezer szótöbbséggel a gönci kerület képviselője lett. A képviselőházban főleg mezőgazdasági, pénzügyi és közigazgatási kérdésekkel foglalkozott s ezekben a tárgykörökban több nagy beszédet s emellett sok közérdekű interpellációt mondott. Mint az Országos Magyar Faiskolai Szövetság elnöke, előkészítette a faiskolai törvény tervezetét, amelyet a hegyközségi törvényben alkalmaztak; s amely törvényes alapra helyezte a magyarországi faiskolák működését. A párt belső életében is tevékeny munkásságot fejtett ki, a párt már a múlt ciklusban megválasztotta a szervezési és propaganda ügyek országos ügyvezető alelnökévé. Publicisztikai működése is ismert. Főszerkesztője ' a Kassán megjelenő „Felvidéki TJjság" című napilapnak, amelyben főként mezőgazdasági, pénzügyi és közigazgatási kérdésekkel foglalkozik. Egyháza életében is kiveszi részét, tanácsbírája az abaúji református egyházmegyének. A Johannita-rend lovagja, Gönc, Kovácsvágás, Sima és Gibárt község díszpolgára. Tagja Abauj-Torna vármegye törvényhatósági bizottságának, közigazgatási bizottságának és kisgyűlésének. Társelnöke a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, tagja a MOVE országos nagytanácsának, alelnöke Abauj-Torna vármegye gazdasági egyesületének s még sok más egyesületben visel tisztséget. Dr Bencs Zoltán (Békéscsaba, Magyar Élet Pártja) 1889-ben született Nyíregyházán. Evangélikus, nős, nyugalmazott miniszteri tanácsos. Régi nyíregyházi családból származik, amely évtizedeken át adott vezető férfiakat á városinak. A középiskolát a budapesti református főgimnáziumban végezte s a budapesti tudományegyetemen államtudományi doktori oklevelet szerzett. Tanulmányainak befejezése után 1916-ban állami szolgálatba lépett s Klebelsberg Kunó gróf akkori miniszterelnökségi államtitkár előbb a Központi Statisztikai Hivatalba, majd a közvetlen felülvizsgálata alá rendelt kultúrpolitikai ügyosztályba osztotta be. Főként nemzetiségi és kultúrpolitikai ügyekben dolgozott. 1919-ben a fegyverszüneti bizottság tagja lett, majd a magyar békedelegáció