1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.
Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Bencs Zoltán
129 titkámává nevezték ki s Teleki Pál gróf és Apponyi Albert gróf vezetése mellett a delegáció kultúrpolitikai és nemzetiségi előadója volt. 1920-ban az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság tagja és jegyzője lett s később résztvett a Filmtanács és a Filmipari Alap megalapításában. A magyar filmgyártásnak egyik legkiválóbb ismerője, a Hunnia Filmgyárnak 1933-ig alelnöke és művészeti igazgatója volt. A filmügyek egyik legrégibb szakembere a közigazgatásban, ma alelnöke az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottságnak s ezt a tisztét hét év óta tölti be. 1920 novemberében mint fiatal miniszteri fogalmazót Teleki Pál gróf miniszterelnök a miniszterelnökségre hívta meg s rábízta a S'zociálpolitiikai ügyosztály megszervezését és vezetését, amit sikerrel oldott meg. 1929-ben hatáskörébe osztották a statisztikai szolgálat felügyeletével és az új statisztikai törvény végrehajtásával járó teendőket, amelyeket tíz éven át, megválasztásáig, a szakkörök teljes elismerése mellett végzett. Ismételten részesült abban a ritka kitüntetésben, hogy a statisztikai munkatervet mindkét ház bizottságában és plénumában az akadályozott miniszterelnök helyett mint miniszteri megbízott képviselte. 1927-ben Bethlen István gróf megbízásából nagy tanulmányt dolgozott ki a fasizmusról s politikai előadója lett annak a tanulmányi bizottságnak, amely Prónay Gyöirgy báró miniszterelnökségi államtitkár vezetésével Olaszországban járt hivatalos kiküldetésben. 1928-ban nevezték ki miniszteri osztálytanácsossá, 1931-bem pedig miniszteri tanácsosi címet kapott. Közben ismételten kiküldetésben volt Genfben, 1932-ben pedig Károlyi Gyula gróf az állásnélküli diplomások problémájának tanulmányozásával bízta meg s a kormány az ő közreműködésével ismerte el hivatalos szervezetnek a később nevezetessé vált bizottságot (ÄDOB). A Károlyi-kormány lemondása után Gömbös Gyula miniszterelnök az érdekképviseleti reform irányelveinek kidolgozásával bízta meg, amit végre is hajtott, megvalósítására azonban az akkori viszonyok között sor nem kerülhetett. 1937-ben a családvédelmi és népesedési ügyek egyik miniszteri biztosává nevezték ki, erről a megbízatásáról azonban a Darányi-kormány távozásakor lemondott. Az utóbbi években a sokgyermekes családok problémájával foglalkozott s megválasztásáig a miniszterelnökség szociálpolitikai ügyosztályát vezette. A Kormányzó 1939 május 25-én nevezte ki miniszteri tanácsossá, egy évvel előbb pedig dicséről elismerésében részesítette. Széleskörű tudományos és szakirodalmi munkásságot fejt ki, a különböző folyóiratokban és szemlékben sok tudományos és publicisztikai cikke jelent meg s a fővárosi lapok is gyakran közlik cikkeit. Nagyobb müvei: Az októberi forradalom demokráciája (Nyiry Gyula néven) ; A munka alkotmánya Olaszországban ; Magyar világnézet (e két munka névtelenül jelent mes a Sol Club kiadásában) ; A statisztika és az élet csodálatos rendje. Utóbbi munkája a Statisztikai és a Fővárosi Szemlében jelent meg, de francia és olasz fordításban is kiadták. Igen élénk egyesületi, társadalmi működést fejt ki. 9