1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A legfőbb bíróság vezetői - Hutás József - Dr. Puky Endre

434 sorában. Törvényszéki bíró és ügyész korában széleskörű szakiro­dalmi munkásságot is fejtett ki. Sok kisebb-nagyobb büntetőjogi dolgozata jelent meg a szaklapokban és folyóiratokban. Elnöke az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület budapesti osztályának. Hutás József (A Kúria másodelnöke) 1869-ben született Magyaróvárott. Római katolikus, nős, a Kúria másodelnöke. Közép­iskoláit Magyaróváron és Győrött, jogi tanul nányait pedig a pozsonyi kir. jogakadémián végezte. Miután 1891—1892-ben egyéves önkén­tesi szolgálatot teljesített, 1892-ben kinevezték díjtalan joggyakornoknak a nezsideri kir. járás­bírósághoz. Még ugyanabban az éviben min? segéddíjjal javadalmazott joggyakornokot a ma­gyaróvári kir. járásbírósághoz helyezték át. 1893-ban az alsólendv-ai kir. járásbírósághoz került aljegyzőnek, 1897-ben a zalaegerszegi kir. törvényszéknek lett albírája, 1902-ben pedig az alsólendvai járásbírósághoz vezető járásbírónáik nevezték ki. 1907-ben mint törvényszéki bírót a soproni kir, törvényszékhez helyezték át. 1913-tól 1921-ig a győri királyi ítélőtáblán volt bíró 1921-ben a Kúria bírája, 1930-ban a Kúria tanácselnöke, 1937 októ­ber 31-én pedig a Kúria másodelnöke lett. Mint másodelnök a Kúria I. polgári tanácsának elnöke és így az igazságszolgáltatás polgári ágazatának legmagasabbrangú bírája. Dr Puky Endre (A Közigazgatási Bíróság elnöke) 1871-ben született Kassán. Református, nős, m. 'kir. titkos tanácsos, a közigazgatási bíróság elnöke. Régi nemesi családból származik. Atyja Püky Gyula, a debreceni ítélőtáblának első elnöke, majd Hajdú vármegye és Debrecen város főispánja volt. Egyetemi tanulmányait Buda­pesten, Bécsben és Debrecenben folytatta, az államtudományi doktorátust a kolozsvári egye­temen tette le. Eleintén Bécsben teljesíteti szol­gálatot a közös pénzügyminisztériumnak Bosznia és Hercegovina közigazgatásával megbízott osztályában, hazatérve pedig előbb Hajdú-, majd Abaúj-Torna vármegye közigazgatásában szoilgált. 1896-ban Hieronymi Károly volt belügyminiszter, az akkori­ban megalakult Magyar Agrár- és Járadékbank rt. elnöke maga

Next

/
Oldalképek
Tartalom