1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A legfőbb bíróság vezetői - Hutás József - Dr. Puky Endre

435 mellé titkárul hívta meg. Á bankban rövidesen vezértitkárrá léptették elő, de a közigazgatási pálya iránti szeretet visszavitte szülővármegyéje szolgálatába. Abaúj vármegye törvényhatósági bizottsága hatalmas többséggel választotta meg 1902-ben főjegyzővé. Mint főjegyző dr. Rakovszky Endre alispán oldalán gróf Hadik János vezetése alatt szervezte meg vármegyéjében a nemzeti ellenállást. Egyebekben a közigazgatás színvonala emelésének szentelte minden tudását és igazgatója lett a községi jegyzők kiképzésére alakított tanfolyamnak is. Mikor a nemzeti ellenállás idején tanúsított magatartása miatt a darabont-kormány főjegyzői állásától felfüggesztette^ megfosztotta a jegyzői tanfolyam igazgatóságától is. Törhetetlen elvhűségét a vármegye közönsége tüntetően ünnepelte és nevét akkor országos hír kapta szárnyra. A WekerleJíormány legelső cselekedetei között visszahelyezte állásába és a jegyzői tanfolyam igazgatásával újra megbízta. Akkor nevezték ki udvari tanácsossá. 1906 májusában, amikor AbaújTorna vármegye törvényhatósági bizottsága alispánná választotta meg, népszerűsége oly nagy volt, hogy ellenjelöltje a szavazás folyamán visszalépett. A világháború elején megszervezte a vármegyében a Vöröskereszt Egyesületet, amely nagyszerű tevékenységet fejtett ki a kassai és vármegyei kórházak és üdülőházak létesítése és ellátása körül Működéséért a Vöröskereszt II. osztályú díszjelvényét kapta. A cseh megszállás első heteiben még hivatalában maradt és keresztülvitte, hogy a vármegyei tisztikar hivatalát továbbra is magyar törvények szerint, magyarul láthassa el és hogy a vármegyeházra cseh zászlót ne tűzzenek ki. Az első zsupánt azonban hamarosan másikkal váltották fel, aki szuronyos bakákkal dobatta ki őt és a megye tisztikarát a megyeházáról. Ekkor Szikszóra tette át a vármegye székhelyét. Amikor a vörösök kiverték a cseheket Kassáról, súlyos betegen, ágyban vitette magát Kassára, ahol teljes visszavonultságban élt. Hogy a felvidéki magyarság vezetőivel a szigorú rendőri szabályok ellenére is érintkezhessen, kamarazenetársaságot szervezett és hangversenykörút címén bejárta a Felvidék városait, amelyek hazafias közönsége tüntetőleg ünnepelte benne a felvidéki magyarság üldözött vezéremberét. Kassa közönsége babérkoszorúval tisztelte meg. 1920 elején újra elhagyta Kassát. Ez év tavaszán Borsod- és Gömör vármegyék, valamint Miskolc város területére kormánybiztos-főispánná nevezték ki, megbízatásáról azonban a belügyminisztérium vezetésében beállott változás miatt még hivatala elfoglalása előtt lemondott. 1920 végén végképpen megvált a vármegyei szolgálattól, nyugdíjazását kérte és Miskolcon a Magyár-Olasz Bank miskolci fiókjának elnöki tisztét vállalta. A közpályától azonban nem sokáig tarthatta magát távol, miért 1922 márciusában Abaúj-Torna vármegye, szeptemberében pedig Miskolc főispánjává nevezték ki. 1924-ben időközi választáson, ellenjelölt nélkül nemzetgyűlési képviselőjévé választotta a tornai kerület, amelyet hét éven át képviselt. A Ház 1926-ban alelnökévé választotta. 1924 szeptemberében résztvett a képviselők olaszországi politikai és gazdasági tanulmányútján és feltűnést keltett Mussolini előtt olasz nyelven mondott üdvözlőbeszédével. 1929-ben 28*