1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Csuha Sándor - Dr. Czermann Antal

155 Csuha Sándor (Meghívott képviselő, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) 1897-ben született Szobráncon. Római kato­likus, nőtlen, földbirtokos. Négy középiskolai osztály után a fiumei tengerészeti akadémia növendéke lett és elvégezte a mődlingi tüzérségi akadémiát is. 1916-ban vonult be katonának és résztvett az erdélyi és az olasz front harcaiban s kitüntetésben is részesült. Tulajdonosa az ezüst és a bronz Signum Laudisnak. A háború után a budapesti Közgadaságtudományi Egye­tem hallgatója lett s elvégezte az egyetem kereskedelmi szakosztályát. 1924-ben tért haza Szobráncra és attól kezdve résztvett a keresztényszocialista párt életében. A pártnak vezetőségi és végrehajtóbizottsági tagja. Ungvár társadalmi életé­ben is élénk szerepet játszik. Dr Czermann Antal (Mór, Magyar Élet Pártja) 1885-ben született Mórott. Római katolikus, nős, nyugalmazott miniszteri tanácsos. A kö­zépiskolát és az egyetemet is Budapesten vé­gezte s közpályáját mint fogalmazó gyakornok, 1908-ban a Központi Díj- és Illetékkiszabási Hivatalnál kezdte meg. Pénzügyi titkár volt a világháború kitörésekor, amikor bevonult, s az összeomlásig" katonai szolgálatot teljesített. Szerbia megszállása idején mint szakember, a polgári igazgatásban működött. Előbb a mitro­vicai kerületi parancsnokságnál teljesített szolgálatot, mint a pol­gári igazgatás vezetője, később, mint pénzügyi előadó, a belgrádi kormányzósághoz került. 1918-ban berendelték a pénzügyminiszté­riumba s megszervezte a forgalmi adó ügyosztályt, amelynek 1931­ben történt megválasztásáig vezetője volt. A szanálás körül kifejtett érdemeiért 1925-ben miniszteri elismerésben részesült s miniszteri osztálytanácsossá lépett elő. Hivatali működése mellett mindig élénk részt vett lakóhelye, Budafok város politikai, társadalmi és szociális életében s vezető szerepet játszott a helyi társadalmi szervezetek­ben és kutlurális intézményekben. A kommün bukása után néhai Prohászka Ottokár erkölcsi támogatásával szervezetet alapított az ifjúság nevelési, szervezési és szociális kérdéseinek megoldására s nagy siker kísérte kezdeményezését, amelynek nyomán sok ilyen szervezet alakult. Az ifjúság testnevelésének előmozdítására Balaton­udvari határában amerikai mintájú nagyszabású, állandó tábort léte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom